
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Évtizedek óta megy a dilemma azon, hogy a zuhanyzás vagy a fürdőkádban való fürdés-e a jobb megoldás testünk tisztán tartására, és azon is, hogy mikor érdemesebb mosakodásra adnunk a fejünk. Van, akinek választási lehetősége sincs, hiszen vagy zuhanykabin, vagy zuhanyzásra nem alkalmas fürdőkád van csak a fürdőszobájában, de nagyobb százalékban mégis mindkét lehetőség adott, így dönteni kell.
De mégis milyen szempontok alapján?
A válasz nem egyszerű, hiszen mindkét opció mellett temérdek érvet és ellenérvet lehet felhozni. A fürdő megnyugtat és ellazít, míg a zuhanyozás gyors és frissítő. Akkor mégis hogyan és miért lehet az egyik jobb, mint a másik? Tisztálkodás szempontjából melyikkel járunk jobban?
A kérdésre a válasz a várakozások ellenére nem egyértelmű, hiszen mind a zuhanyzás, mind a fürdőzés bizonyos előnyökkel és hátrányokkal jár – írja a The Healthy. Ehhez mérten a választás főként a személy prioritásain múlik – azon, hogy az adott helyzetben mi a fontos számára.
A zuhanyzás például sokkal jobban megtisztítja a testet, és jobban megszabadul a baktériumoktól és a szennyeződésektől, míg beülni a fürdőkádba szintén az egészségünket szolgálhatja, a fürdők kiválóan serkentik az idegrendszert, hámlasztják a bőrt és ellazítják az izmokat – a mikrobiológusok szerint mindegyik hasonló mértékben tisztítja meg a testet.
Ahogy említettük, lehetőség és személyes preferencia kérdése, hogy ki melyik opciót választja, a fürdőzés azonban kétségkívül több lehetőséget biztosít számunkra, a tisztálkodás mellett ugyanis a testünk és egészségünk ápolását is lehetővé teszi bizonyos praktikákkal – ráadásul a regenerációban is fontos szerepe lehet egy kádnyi kellemes, meleg víznek.
A kádfürdő egyik nagy előnye, hogy lehetővé teszi, hogy különböző, jótékony összetevőket adjanak a vízhez – fürdősókat és ásványokat, például Epsom-sót a fájdalmak enyhítésére, vagy mézet az ekcéma, napégés vagy irritált bőr okozta bőrpír és irritáció csökkentésére.
A gyakori fürdés emellett csökkentheti a stresszt és a fáradtságot is, mivel a fürdőkádban való pihenés megnyugtatja az idegeket és javítja a hangulatot.
Mindezt alátámasztja egy, az Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine folyóiratban közzétett, 2018-as tanulmány is, amely pontosan ezt a témát boncolgatta.
A kutatók ugyanis megállapították, hogy azok, akik naponta fürödtek meleg vízben, kevésbé voltak fáradtak, stresszesek és depressziósak, mint azok, akik a zuhanyzást választották. Ráadásul az is kiderült, hogy a kádban való fürdés fokozza a véráramlást és serkenti anyagcserét. Emellett csökkentheti az aranyér fájdalmát, segít szabályozni a belső testhőmérsékletet és elősegíti a bőr megfelelő hámlását is – így jótékony hatásról bőven be lehet számolni akkor, ha valaki emellett az opció mellett teszi le a voksát.
De a kádfürdő mellett sem érdemes azért magára hagyni a zuhanyrózsát, és a fürdő végeztével leöblíteni magunkat, hiszen így lemossuk a különböző szappanokat és a vízbe mosott szennyeződéseket is. Egy fárasztó munkanap után persze tökéletes választásnak tűnhet elterülni a fürdőkádban, de a zuhanyzás gondolatát se dobjuk félre.
A zuhanyzás mellett szóló legfőbb érv az lehet, hogy amennyiben valaki nem tartózkodik hosszú percekig a kabinban, gyorsan és sokkal kevesebb víz elhasználásával moshatja tisztára magát, ami a rezsiszámlák összegének csökkentése mellett a föld vízkészletének megóvását is biztosítja.
A forró zuhany ugyanis a folyó víznek köszönhetően sokkal hatékonyabban távolítja el a szennyeződéseket a bőrről, emellett pedig
enyhítheti a migrént és a fejfájást, kimoshatja a méreganyagokat és javíthatja a keringést is.
A zuhanyzás emellett lehetővé teszi azt is, hogy a víz hatékonyan keveredjen a testén lévő szappannal, és hogy eltávolítsa az izzadságot, a szennyeződéseket és az olajat a bőrről – ráadásul még a hideg zuhanynak is vannak potenciális előnyei.
A hideg-meleg váltózuhanyozás ugyanis javítja a szervezet ellenálló képességét, amit jól bizonyít a PLoS One 2016-os tanulmánya, amely igazolta, hogy azok, akik ezt alkalmazzák, kevesebbet betegeskedtek, mint azok, akik nem.
Ami pedig talán minden eddiginél fontosabb érv, hogy zuhanyzás közben jutnak eszünkbe a legjobb ötletek.
Bármelyik lehetőséget is választjuk, biztosan tiszták leszünk, de azért gyakran előfordul, hogy a mosakodás végeztével a fürdő egy kicsit piszkosabb, mint a zuhany, és ez magának a fürdőkádnak a felületén is meglátszik.
Mindez a bakteriális biofilmre utal, azaz olyan mikroorganizmusok gyűjteményére, amelyek egymáshoz és felületükhöz tapadva filmszerű anyagot hoznak létre – ez minden olyan felületen megjelenik, amely kölcsönhatásba lép a vízzel.
Mindenkinek vannak baktériumok a testén belül és kívül is, ami nem feltétlenül rossz. A fürdőkád felületén azonban igenis az, hiszen lehetőséget biztosít a kártékony baktériumok szaporodásának is, amelyek könnyedén fertőzést okozhatnak. Ezektől megszabadulni pedig nem lehet egy egyszerű öblítéssel, a biofilmet csak vegyszeres, erős sörtéjű szivaccsal vagy kefével tudjuk letakarítani. Ugyanez igaz a zuhanytálcára is, amelynek baktériumai miatt jó eséllyel gombás fertőzést kaphat.
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM