Mégsem annyira egészségesek a csökkentett szénhidráttartalmú ételek
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
Ember legyen a talpán, aki a temérdek információ közül képes józanul eldönteni, hogy a mindennap új diétával előrukkoló dietetikusok és táplálkozási tanácsadók ajánlásai közül most akkor keto-, paleo-, vegán vagy egyéb étrendet kellene éppen követnünk. Ezen kérdés tisztázására tett most kísérletet az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, amely jelentésében tisztázta, hogy jót vagy rosszat tesz-e valójában az állati eredetű ételek fogyasztása a tudomány jelenlegi eredményei szerint.
Hiába folyik már sokszor szinte a csapból is az, hogy a különböző diétáknak és diétás termékeknek, így a mindenmentes, paleo-, keto-, szénhidrátcsökkentett vagy vegán élelmiszereknek köszönhetően egészségesebbek és jó eséllyel soványabbak is leszünk, a legtöbben továbbra sem szeretnék a húst és a zsírban tocsogó gyorskaját növényi alternatívára cserélni.
Ez pedig magában talán nem is akkora probléma, hiszen annak ellenére, hogy sok betegség kialakulását kötik a húsfogyasztáshoz, a túlzott szénhidrát- és cukorbevitelhez, egy kutatás szerint sokkal károsabb lehet az, ha kifejezetten szénhidrátcsökkentett termékeket fogyasztunk, és megvonjuk magunktól az állati eredetű élelmiszereket.
A húsból, tojásból és tejből álló étrend egészségesebb lehet, mint a vegán
Hosszú évek óta hallható az, hogy az állattartás és a húsfogyasztás nemcsak hogy a globális felmelegedés hatásait erősíti fel, hanem az emberi szervezetre is rossz hatással van, emiatt pedig egyre többször hallható az is, hogy valaki vegán vagy vegetáriánus étrendre áll át.
Igen ám, de egy most készült vizsgálat eredményei pont ennek az ellenkezőjét állítják, azaz hogy a vegán étrend sokkal kevésbé egészséges, mint ha a húst, a tojást és a tejet is beletennénk az ételeinkbe.
Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentése – amely több mint 500 tanulmányt és 250 szakpolitikai véleményt vizsgált meg – arra a következtetésre jutott, hogy
az állati eredetű élelmiszerek a „nélkülözhetetlen tápanyagok létfontosságú forrásai”.
Ezek közé tartoznak a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok, valamint a vas, a kalcium és a cink, amelyek egyaránt létfontosságúak az egészséghez és a fejlődéshez. A szervezet szerint azonban ezeket a makro- és mikrotápanyagokat nehéz megtalálni „a kívánt minőségben és mennyiségben” a vegán és a vegetáriánus ételekben, így az egészségünk is veszélyben lehet, ha ezt azt étrendet követjük.
A jelentés kiemeli, hogy
a hús, a tojás és a tej „különösen létfontosságú” a gyermekek, a fiatalok és az idősek, valamint a terhes és szoptató nők körében.
A bizonyítékok arra utalnak, hogy a felnőtteknél a joghurt és a tej fogyasztása csökkenti a korai halálozás, a magas vérnyomás, a szélütés, a 2-es típusú cukorbetegség, a vastagbél- és mellrák, valamint a csontritkulás kialakulásának kockázatát is.
A tojás jöhet, de nem minden hús oké
A jelentés azt is megemlíti, hogy egyre szilárdabb bizonyítékok léteznek arra vonatkozóan, hogy
a tojásfogyasztás nem növeli a stroke vagy a szívbetegség kockázatát.
Ráadásul a sokszor bírált tejet is jó színben tünteti fel a jelentés, a terhesség alatt a tej és a tejtermékek fogyasztása elősegíti azt, hogy az újszülöttek egészséges testsúllyal jöjjenek világra.
A vörös húsok is teljesen új megvilágításba kerültek, ugyanis a tanulmányok összegzése során kiderült, a marhahúsfogyasztás javítja a kognitív képességeket, és véd a vashiány ellen – ami szédülést, fáradtságot, fejfájást, szabálytalan szívverést és sápadt bőrt okozhat. A jelentés szerint napi 72 gramm marhahús elfogyasztása biztonságos és ajánlott is.
A szerzők azonban azt írták, hogy még
a kis mennyiségű feldolgozott hús – például a csemegeszalonna és -kolbász – fogyasztását is kerülni kell.
A szervezet szerint ugyanis megdönthetetlen bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a feldolgozott húsok növelik a bél- és gyomorrák kialakulásának kockázatát. A FAO emellett felszólította az állattenyésztési ágazatot, hogy foglalkozzanak egy sor olyan problémával, mint az erdőirtás, az üvegházhatású gázok kibocsátása és a környezetszennyezés, valamint a nem fenntartható víz- és földhasználat, a rossz állatjólét és a túllegeltetés.
Mégsem a szénhidrát a probléma?
Évek óta folyamatos vita folyik arról, hogy a zsír vagy a szénhidrát és a cukrok azok, amelyek károsabbak az emberi egészségre.
A XX. század végén és a 2000-es évek elején a zsírt szidalmazták, miután rendszeresen összefüggésbe hozták a szívbetegséggel és a magas koleszterinszinttel, az újabb kutatások azonban rámutattak a cukorra mint ellenségre, így a szénhidrát megvonását célzó étrend, a ketodiéta vette át a trónt.
De mégis melyikkel élhetünk tovább?
A Journal of Internal Medicine folyóiratban szerdán megjelent tanulmányban a Harvard Egyetem és a Tulane Egyetem kutatói kínai tudósokkal együtt arra jutottak, hogy az alacsony zsírtartalmú étrend alkalmazása akár 34 százalékkal csökkentheti a halálozás kockázatát évente. Eközben az eredmények szerint
az alacsony szénhidráttartalmú étrend viszont 38 százalékkal növelte a halálozási kockázatot.
A kutatók ehhez mérten úgy vélik, hogy az alacsony szénhidráttartalmú étrend sokkal kevésbé lehet egészséges, mint, mondjuk, az alacsony zsírfogyasztást célzó diéták, ennek ellenére azonban a cukorfogyasztást továbbra is egyhangúan ellenzik.
(Borítókép: Yagi Studio / Getty Images Hungary)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
