Kutyája lehet a rák elleni titkos fegyver

A kutyáknál sokkal gyakoribb az osteosarcoma (csontrák), mint nálunk, és nagyon magas halálozási kockázattal jár. A megbetegedések 90 százalékánál a rákos sejtek a véren keresztül a tüdőbe jutnak, a túlélési idő ebben a szakaszban átlagosan csupán két hónap. A Rhode Islande-i Tufts Egyetemen azonban hatékonyan kezelik gyógyszeresen a kutyákat – írja a Wired. 

A csontrák az emberek között különösen a gyerekeknél jelentkezik, szerencsére viszonylag ritkán: évente 26 ezer új esetet diagnosztizálnak világszerte.

De több mint 35 éve nincs új kezelés, és a rendelkezésre állók nem túl hatékonyak

– mondja Amy LeBlanc állatorvos onkológus. Az osteosarcomában szenvedő emberek túlélési aránya mindössze 30 százalék, ha a rákos sejtek átterjednek a test más részeire.

A kutyás vizsgálatok azonban megváltoztathatják mindezt, mert a náluk jelentkező rákos megbetegedések molekulárisan és mikroszkopikusan hasonlóak az emberekben előforduló rákokhoz, a csontrák különösen. Ha mikroszkóp alatt vizsgáljuk, meg sem lehet különböztetni, hogy állati vagy emberi daganat szövetmintáját nézzük. Ráadásul a kutyák a vizsgálatokra nagyon alkalmasak, mert környezetük az emberéhez hasonló, és gyorsabb élettartamuk hamarabb vezet eredményekre, mint a humán vizsgálatok során.

Vérnyomáscsökkentő a frontvonalban

2019-ben a Colorado Állami Egyetem tudósai 28 olyan kutyán végeztek kísérletet, akiknél az osteosarcoma átterjedt a tüdőre. A kereskedelmi forgalomban lévő rákgyógyszer mellett egy általános vérnyomáscsökkentőt adtak a kutyáknak, ami gátolja a tumornövekedést serkentő fehérvérsejttípusok felszaporodását. Három évvel később a tudósok arról számoltak be, hogy a két gyógyszer a kutyák 50 százalékánál segített csökkenteni vagy stabilizálni a tüdődaganatokat. Ennek eredményeképpen ma, igaz, még csak kísérleti jelleggel, de már osteosarcomában szenvedő gyerekek is kapják a vérnyomáscsökkentőt és a kutyarák elleni gyógyszer humán megfelelőjét. 

Egy másik klinikai vizsgálatban a Listeria monocytogenes baktériumnak, a Listeria-fertőzések felelősének kísérleti vakcináját tesztelik. Ez a súlyos ételmérgezést okozó baktérium legyengült formájában serkenti az immunrendszert, úgyhogy mikor kutyákat a baktérium gyenge változatával oltottak be, elpusztultak a hagyományos terápia után megmaradt rákos sejtek. Még idén kiderülhet, hogy az embereknél is hatásos-e. 

James Zou, a Stanford Egyetem orvosbiológiai adjunktusa csapatával egy idén januárban közzétett tanulmányban számítógépes modell segítségével hasonlította össze a rákos kutyák genetikai mutációit és kezelési eredményeit humán vizsgálatok adataival, és kiderült,

Ez azért nagy eredmény, mert egyetlen rákgyógyszer hagyományos gyártási folyamata minimum 10 év, dollármilliárdokba kerül, és igen időigényes és költséges – például a klinikai vizsgálatokhoz való embertoborzás miatt.  Ha viszont gépi tanulással dolgozzák fel a daganatos kutyák adatait, az nagymértékben felgyorsíthatja a folyamatot.

A kutatók azonban hangsúlyozzák, a négylábúak nem csak kísérleti alanyok, akiket az ember felhasznál, hanem maguk a betegek, akiknek jólléte prioritást élvez.