Lassan elfogynak a serpák a Mount Everest rekordere szerint
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Habár rekordot döntött Paszang Dava serpa, aki most május 14-én 26-odszorra mászta meg a Mount Everestet, méghozzá a 29 éves magyar Price Márton Pétert segítve, vetélytársa, a világ leghíresebb serpája, Kami Rita azonban nem adta magát, és újra az élre tört. De mégsem boldog, mert igencsak borúsan látja a serpák jövőjét.
Kétszer is megdöntötte saját világrekordját (méghozzá egy héten belül) a most véget érő mászószezonban az 53 éves Kami Rita serpa, aki immáron 28-szor lépett fel a világ legmagasabb ormára. Május 29-én pedig kitüntette a nepáli kormány, azon a napon, amikor 70 évvel ezelőtt először érte el a csúcsot az új-zélandi Edmund Hillary és Tenzing Norgay serpa, és ahogyan az az ünnepségen is elhangzott,
éppen azon a napon lettek híresek a serpák.
A neves hegyi vezető azonban egyáltalán nem optimista, és kétségesnek látja a jövőt, a serpa fiatalok ugyanis egyre inkább elfordulnak a külföldi hegymászókat segítő veszélyes foglalkozástól, és más lehetőségeket keresnek. Ő is arra biztatta fiát és lányát, hogy tanuljanak, szerezzenek diplomát, és amikor 2021 végén magával vitte 24 éves fiát, Lakpa Tenzinget a csodálatos csúcs lábához, nem lelkesítette, csak annyit mondott neki, hogy „Küzdelem ez, nézz rám. Nem látom a jövőt!”. Fia nem is folytatja apja hivatását, most éppen turizmust tanul, lánya pedig informatikát.
Nemzedékről nemzedékre adták át tudásukat és tapasztalataikat a hegymászásból élő serpa családok, ám a hatalmas kockázat miatt
egyre többen hagyják el a világ talán legkülönlegesebb, de mindenképpen leghalálosabb hivatását.
Nem esnek hasra a hegyektől
A serpák a Himalája-expedíciók megkerülhetetlen segítői ugyan, de a serpa szó nem hordárt vagy hegyi vezetőt, hanem magát az 55 ezer fős népet jelöli (jelentése: „keleti”). Többségük ugyanis sohasem mászik hegyet.
A világ legmagasabban élő népe a Himalája északkeleti részén, főleg Nepálhoz tartozó völgyekben 3000–4300 méter magasan telepedett le a 13–15. században, és bármilyen furcsa is, nem szépnek, hanem inkább érdektelennek találják a grandiózus hegyeket, a fehér színt pedig unalmasnak. Egyedül a csúcsokról eléjük táruló látványt értékelik. A legmagasabb hegyeket persze istenként tisztelik, a Mount Everesetet például úgy, mint a „világ anyját”. Vérük hígabb, kevesebb hemoglobint tartalmaz, mint a legtöbb emberé a Földön, ezért minden más népnél jobban bírják a hegyi levegőt.
Érdekesség, hogy nem a szülők, hanem önállóan választanak házastársat, a párok pedig akár több évig is együtt élnek (próbaházaság), mielőtt megülik az esküvőt. És bár a legtöbb serpa házasság monogám, engedélyezett náluk a válás és a többférjűség (poliandria) is, amikor rendszerint testvérek osztoznak meg egy asszonyon.
Buddhista vallásúak, és a kolostorokon kívüli iskolai oktatás csak az 1960-as évektől létezik, az iskolák létrehozását pedig maga Edmund Hillary kezdeményezte. Nem csoda, ha Kami Rita és más idősebb serpák mindent megtesznek azért, hogy gyerekeik tanulhassanak, ha már nekik csak kevés lehetőségük adódott rá.
Serpa minden harmadik halott a hegyen
A Himalayan Database adatai szerint 2022. december végéig 110 serpa halt meg a hegyen (összesen 309-en). Közülük 16 serpát egy lavinaomlás ölt meg 2014-ben, éppen akkor, amikor Kami Rita serpa az alaptáborban készült bátyjával a National Geographic expedíciójának élő közvetítésre. Közülük többet személyesen is ismert.
A mostani szezonban újabb 17 mászó halt meg vagy tűnt el, köztük három serpa is, amikor áprilisban egy leszakadó jégoszlop eltalálta őket a hegy alaptáborához közeli gleccseren. Számunkra Suhajda Szilárd halála a legemlékezetesebb, aki május 24-én indult oxigénpalack és serpa kíséret nélkül a csúcstámadásra, de nem tért vissza, és hivatalosan 27-én jelentették be, hogy nem keresik tovább.
Elmennek világgá
De nemcsak a felfoghatatlan (ezért megfizethetetlen) veszélyfaktor, hanem a hegymászóturizmus koronavírus-járvány alatti leállása miatt is sokan voltak kénytelenek profilt váltani, és mentek Nepál fővárosába, Katmanduba vagy külföldre (leginkább az Egyesült Államokba, Európába és Ausztráliába) tanulni és dolgozni.
Még az olyan korábbi csúcsrekorderek, mint például Apa serpa (születési nevén Lhakpa Tenzing serpa, aki elsőként mászta meg 21 alkalommal a Mount Everestet), szintén az USA-ba vándorolt, ahol fia most egy biotechnológiai cég könyvelője. Az új generáció tagjai között vannak ma már nagy légitársaságok pilótái, üzletemberek, klimatológusok és más tudósok, és mindnyájuk tanulását a szüleik áldozatai tették lehetővé.
Kami Rita mindvégig Nepálban maradt, és visszautasította a tengerentúli állásajánlatokat. „Számomra nincs értelmesebb, mint a közösségem és az emberek szolgálata” – mondta a Nepali Timesnak adott interjújában. De nem a rekordok miatt maradt, az expedíciók vezetése ugyanis számára csak egy munka, amit a lehető legjobban akar végezni, és amiből eltarthatja családját, és taníttathatja gyerekeit.
Kami Rita serpa és felesége 2023. május 28-án
Fotó: Navesh Chitrakar / Reuters
Nem tekinti abszolút világcsúcsának 28 Everest-hódítását.
„Ha rekordokat kergetnék, sokkal többször jártam volna odafent”
– mondja, és hozzáteszi, most is sokszor előfordult, hogy a csúcs elérése előtt vissza kellett fordulnia, hogy eltévedt vagy másképpen bajba jutott külföldi hegymászókat mentsen meg. „Saját magam láttam, milyen kiszámíthatatlan és kérlelhetetlen tud lenni a hegy.”
Kami Rita azonban nem lehet felhőtlenül nyugodt, mert nyomában mászik a 46 éves Paszang Dava serpa, aki most május 14-én hódította meg 26-odszorra a Mount Everestet (beérve Kami Rita akkori rekordját), és nem is akárkit, hanem
a legfiatalabb (29 éves), csúcsot elérő magyar hegymászót, Price Márton Pétert segítve.
Kami Rita azonban május 17-én újra átvette a vezetést, majd május 23-án 28-adszorra is 8848 méter magasan állt.
Könnyen kicsúszhat lábuk alól a jég
Azt gondolhatnánk, hogy a külföldi hegymászók kockázatos és nagy felelősséggel járó asszisztenciája egy jól fizető szakma. Ám a legtöbb serpa a pályafutása elején körülbelül 4000 dollárt keres egy-egy expedícióval, és ez teszi ki egész éves bevételük nagy részét. Akik évekig tartó fárasztó mászások sorával bizonyítottak, bekerülhetnek a hegyi vezetők elitklubjába, és már jóval tízezer dollár feletti összeget is elkérhetnek megbízásonként. De ha valami baj történik, sérülés, esetleg halál,
oda az egész család megélhetése.
Persze ma már nem egyharmad rúpia a lefagyott serpa ujjak biztosítási ára, az összegek akkor is nevetségesen alacsonyak. Ha egy serpa meghal a hegyen, családjának csak körülbelül 11 ezer dollárt fizet a biztosító, és körülbelül 3 ezer dollárt sérülés esetén.
„A kormány keveset tesz a serpák jólétéért” – mondja Kami Rita, és sürgeti a hatóságokat, hogy indítsanak segélyalapot, teremtsenek oktatási lehetőségeket gyerekeik számára, és legyen végre nyugdíjazás.
Húzóágazat, mégsem marasztal
Mindez azért furcsa, mert a külföldiek ezreit vonzó hegymászás és túrázás több mint 4 százalékkal járul hozzá az évente mindössze 36 milliárd dollárnyi GDP-t termelő Nepál bevételeihez. Csak a Mount Everest megmászására kiadott engedélyekből 5 millió dollár folyt be a mostani szezonban.
A nepáli hatóságok 414 főben állapították meg a külföldi hegymászók maximális számát szezononként (márciustól május végéig). Kiszolgálásukhoz pedig nem kevesebb,
legalább négyezer, magasban akklimatizált serpára van szükség.
Ezenkívül több tízezer hordárra a felszerelés alaptáborba szállításához. Ehhez képest idén rekordszámú, 479 (5 millió forintnak megfelelő összegbe kerülő) hegymászóengedélyt adtak ki.
Miközben egyre kevesebb a tapasztalt serpa, nélkülük nincs hegymászás a Himalájában, a Mount Everesten biztosan nem. Kami Rita szerint a fiatal serpák határozottan hátrahagyják ezt az életformát, és
nem hajlandók a hegyeket róni.
Inkább biztonságosabb, kiszámíthatóbb és prosperálóbb karriert keresnek maguknak. Külföldön.
A serpa expedíciós vezetőket fokozatosan más, alacsonyabban fekvő völgyekből származó etnikai csoportok tagjai váltják fel. Kami Rita szerint ha így megy tovább, a serpák szép lassan levonulnak a Mount Everestről.
(Borítókép: Egy serpa a Mount Everesten 2017. január 26-án. Fotó: Godong / Universal Images Group / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
