Miért akad el a lélegzetünk, ha e-mailt kapunk?

Idegrendszeri kutatásokból derült ki, hogy ha nagyon fókuszálunk valamire, az agy kikapcsolhat bizonyos tudat alatti testi tevékenységeket, például a légzést vagy az éhségérzetet. A jelenség megfigyelése, ahogy a The New York Times írja, Linda Stone nevéhez fűződik, aki korábban a Microsoft vezetője volt, és 2007-ben vette észre, hogy a lélegzete minden alkalommal elakad, amikor kinyitja a postafiókját. Saját szakállára és a jelenség megfejtésére belekezdett egy tanulmányba, amibe 200 ismerősét vonta be – barátokat, szomszédokat, családtagokat. Az e-mailek ellenőrzése közben figyelte pulzusukat és légzésüket, és kiderült, körülbelül 80 százalékuk időnként visszatartotta a lélegzetét, vagy megváltoztatta a légzését. A jelenséget „e-mail-apnoénak” keresztelte el, és egy évre rá publikálta is a The Huffington Postban.

Stone az eredményeken felbuzdulva folytatta a kutatásokat, és kiterjesztette a jelenséget „képernyős apnoéra”, mivel nem csak a levelek ellenőrzésekor jellemző a légzés megváltozása. 2020-ban újabb vizsgálatok eredményei láttak napvilágot, ezekben jóval több adat és bizonyíték sorjázott, hiszen a képernyő előtt töltött idő a közben eltelt 13 év alatt mindenkinél csak nőtt és nőtt. 

Szorongás a köbön

A képernyőapnoé a test stresszreakciója, mondta Stephen Porges, a Chapel Hill-i Észak-karolinai Egyetem idegrendszer-kutató pszichiátriaprofesszora, és hozzátette:

Amikor bármilyen ingerrel találkozunk, idegrendszerünk jeleket keres, hogy megfejtse, fenyegetést jelent-e ránk nézve, vagy sem. Az összpontosítás és figyelem fiziológiai változásokhoz vezet, ez lehet a légzés megváltoztatása, a pulzusszám lelassulása, hogy segítse a koncentrációt.

Gondoljunk csak a prédára támadó állatokra, amik szinte lefagynak, minden idegszáluk megfeszül, mielőtt akcióba lépnek. Velünk is ez történik, amikor e-mailt, SMS-t kapunk. Minél váratlanabb egy inger, annál valószínűbb, hogy szervezetünk fenyegetésként fogja fel.

De mi baj lehet egy kis légzésvisszatartásból? A lélegzet-visszatartás és a hiperventiláció megzavarja a szervezet oxigén-, CO₂- és NO-egyensúlyát, ráadásul ha rendszeresen előfordul, az idegrendszert krónikus fenyegetett állapotban tartja, ami kimerültséghez vezethet. Dr. David Spiegel, a Stanford Medicine Stressz- és Egészségközpontjának igazgatója azonban azt mondja, a számítógépnél ülés és az ezzel járó mozgáshiány szintén hozzájárulhat a képernyőapnoé kialakulásához. A zavart légzés egyrészt a stressz miatt van, másrészt azért, mert nem lazítjuk el a testünket, állandó feszültségben vagyunk. A képernyőapnoé azoknál gyakori, akik hosszú órákon át végeznek idegfeszítő munkát anélkül, hogy mozognának. 

Orrlégzésre fel!

Kikerülhetjük-e valahogy a légzéskihagyást? Beállíthatunk emlékeztetőket (csak aztán nehogy azon kezdjünk stresszelni, megszólal-e, és mikor), vagy vizsgáljuk meg néha a légzésünket, például veszünk-e elég gyakran levegőt, és ha igen, akkor a szánkon vagy az orrunkon. A szájlégzés a rosszabb, felületesebb módszer (gondoljunk csak a jóga fókuszált orrlégzésére). A tudatosság viszont segítheti a jó és rendszeres légzést.

Ha észrevesszük magunkon az apnoé tüneteit, sóhajtsunk hallhatóan, ezzel gyorsan visszabillenthetjük a légzést. Spiegel és kollégái egy januári tanulmányukban azt is bebizonyították, hogy a ciklikus sóhajtás, amelynek során a kilégzés hosszabb ideig tart, mint a belégzés, még a hangulat javítására is használható.

De furcsamód a képernyő mérete is számít. Porges megfigyelte, hogy minél nagyobb, annál kevésbé megterhelő az idegrendszernek, mert nem kell annyira fókuszálni és megmerevedni sem fizikailag. Azt tanácsolja, hogy ha szünetet tartunk a munkában, akkor kapcsoljuk ki az agyunkat, például hallgassunk zenét, hogy relaxáljunk kicsit. Egy séta is jót tehet, mert a fizikai aktivitás is kikapcsolja és lelazítja a szervezetet. 

(Borítókép:  In Pictures Ltd. / Corbis / Getty Images)