Kiszámolták, hányat kell lépni ahhoz naponta, hogy tovább éljünk

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az egészségünk megőrzése és az élettartamunk kitolása érdekében elengedhetetlen az, hogy testmozgást, azaz aktív életmódot folytassunk.

Ez persze a rendkívül feszített időbeosztású hétköznapokon a legtöbbek számára úgy tűnik, hogy teljesen kivitelezhetetlen, hiszen se elég szabadidejük, se energiájuk nincsen arra, hogy lemenjenek az edzőterembe vagy hosszú kilométereket fussanak – ez azonban nem feltétlenül kell ahhoz, hogy valaki meghosszabbítsa az élettartamát. 

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, egy nemrég megjelent tanulmány állítja, mindössze néhány, akár sétálva megtett lépés nagyban hozzájárulhat az egészségünk megőrzéséhez, amelynek köszönhetően tovább élhetünk.

A European Journal of Preventive Cardiology kutatása szerint legalább

Mindez valóban kis lépés lehet egy embernek, de egy hatalmas ugrás az emberiségnek, hiszen ennek komoly töredékét a legtöbben lesétálják már a munkába menet vagy onnan hazafelé a bevásárlással kiegészítve, így hazaérve már nem kell feltétlen futócipőt húzni ahhoz, hogy teljesüljön a kellő minimum, hiszen a rövid séta kulcs lehet a hosszú élethez, vagy legalábbis az élettartamunk meghosszabbításához. 

A koronavírus-járvány alatt a fizikai aktivitás mélypontra került

A Covid–19-járvány miatti korlátozások és az óvintézkedések azonban jócskán felülírták és megnehezítették még az ekkora mennyiségű mozgást is az elmúlt években. 

A fizikai aktivitás szintje jelentősen csökkent, mivel az emberek többnyire otthon ültek a Covid–19 világjárvány évei alatt, és a testmozgás mértéke annak ellenére sem tért vissza a pandémia előtti évekéhez, hogy ez az időszak mára már sokkal inkább egy rossz emlék, mintsem a mindennapjaink része.

A JAMA Network Openben közzétett tanulmány közel 5500 résztvevő lépéseit vizsgálta a 2018. január 1. és 2020. január 31. közötti időszakban, 2020 és 2021 között, a pandémia csúcsa alatt, és azt követően, 2023 elejéig. Ennek eredményeként megállapították, hogy

Ráadásul a veszélyeztetett csoportok körében – köztük az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú egyének és azok, akik a Covid–19 korai időszakában rosszabb mentális egészségi állapotról számoltak be – volt a legnagyobb aktivitásbeli csökkenés.

A kutatók statisztikailag így szignifikáns csökkenést tapasztaltak a napi lépések számában, amely a Covid–19-hez kapcsolódó korlátozások többségének enyhítése után is fennmaradt, ami arra utal, hogy a járvány befolyásolta a hosszú távú viselkedési normákat is. Valószínűsíthető, hogy ennek mértéke az alapaktivitás mértékének csökkenésétől, az egyének életkorától és azok egészségi állapotától függ, a korábbi kutatások pedig azt sugallják, hogy a tartósan fennálló, alacsony napi lépésszámok jelentősen hozzájárulhatnak a betegségek kialakulásának hosszú távú kockázatához. 

Ahogyan azonban az aktív életmód, úgy a helyes táplálkozás is elengedhetetlen ahhoz, hogy minél tovább, jó egészségben élhessük. 

A zöldség- és gyümölcsfogyasztás kiválthatja a lépéseket?

Az elmúlt hetekben az már kiderült, hogy a testi egészségünk mellett a szellemi jólét, így a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát is megelőzhetjük, ha almát eszünk, de a zöldség- és gyümölcsfogyasztás a megfelelő lépésszám mellett szintén elengedhetetlen lehet. Sőt, állítólag akár ki is válthatja a fárasztó lépéseket. 

Egy szintén a European Journal of Preventive Cardiology folyóiratban megjelent tanulmány szerint,

A harvardi kutatók 2380 férfi és nő oxigénszintjét mérték meg, miközben egy futópadon futottak, és azt találták, hogy a táplálkozás kulcsfontosságú tényező a fizikai erőnlétben.

Az önkéntesek kitöltöttek egy étkezési szokásokra vonatkozó kérdőívet is, amely 125 különböző élelmiszer fogyasztását vizsgálta a résztvevők között. Az étrend minőségét ezután az Alternatív Egészséges Táplálkozási Index (AHEI) és a mediterrán stílusú étrendi pontszám (MDS) alapján értékelték – mindkettő a szív egészségére vonatkozik –, figyelembe véve az életkort, a nemet, a teljes napi energiabevitelt, a testtömegindexet, dohányzási szokásokat, a koleszterinszintet, a vérnyomást, a vércukorszintet és fizikai aktivitás mértékét.

Minél magasabb volt ez a pontszám, annál jobb minőségű volt az étrend, az élelmiszer-fogyasztás a zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonákra, diófélékre, hüvelyesekre, halakra és az egészséges zsírokra összpontosít, miközben korlátozza a vörös hús és az alkohol fogyasztását.

A középkorú felnőtteknél az egészséges táplálkozási minták erősen és kedvezően társultak a fittséggel a szokásos aktivitási szintek figyelembevétele nélkül is. Ez a tanulmány az eddigi legerősebb adatokat szolgáltatja annak alátámasztására, hogy a jobb étrend jobb erőnléthez vezethet. A jobb diétát tartó résztvevőknél megfigyelt javulás az erőnlétben hasonló volt ahhoz, mintha naponta 4000 lépéssel többet tettek volna meg másoknál

– mondta dr. Michael Mi, a tanulmány vezető szerzője.

Hozzátette, hogy az egészséges táplálkozás és a fizikai erőnlét közötti kapcsolat szinte megegyezik a nők és a férfiak körében, de az 54 év alattiaknál ez a jelenség még láthatóbban érzékelhető volt.

Főként a gyümölcs- és zöldségfogyasztás tekintetében, ugyanis ezek magas rosttartalmúak, természetes zsírégetőként működnek, amely segíti az anyagcserét. Az ezekben található magas antioxidánsszint segít megelőzni a gyulladásokat és az egyéb egészségügyi problémákat. Az elemzés ráadásul 24 metabolitot is felfedezett – egy olyan anyagot, amely akkor keletkezik, amikor a szervezet lebontja az ételt az emésztés során, és edzés közben a véráramba juttatja –, amely így azok fogyasztásával a kismértékű testmozgást is kiválthatja. 

Egy korábbi tanulmány a mediterrán diéta jótékony hatását is kiemeli, a Sydney Egyetem kutatócsoportjának legújabb tanulmánya szerint a mediterrán diétát követő nőknél közel 25 százalékkal alacsonyabb a szívbetegség és a korai halálozás esélye, míg a Harvard Egyetem korábbi tanulmánya szerint ez a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend egyike annak a négy általános egészséges táplálkozási mintának, amelyek akár 20 százalékkal is csökkenthetik a korai halálozás kockázatát.