Vége a találgatásnak: emiatt kelnek fel mindenkinél korábban az idősek

A saját családjában, lakóközösségében, környezetében a legtöbben már biztosan észlelték azt a jelenséget, amikor az idős emberek szinte mindenkinél korábban ágyba bújnak, majd hajnalok hajnalán – amikor egyes éjszakai baglyok még éppen csak a lefekvéshez készülődnek –, már a reggeli rutinjukat kezdik meg. 

Mindezt emiatt a legtöbben egyfajta sztereotípiának tartják, miszerint a fiatalok hajnalig kukorékolnak, az idősek, a nyugdíjasok pedig már hajnalban bőgetik a porszívót, és klopfolják a húst – mindez azonban a kutatók szerint nem csak előítélet. 

Ugyanis, mint kiderült, ennek a sztereotípiának van némi igazságalapja is, sőt

Ahogyan azt több alkalommal mi is megírtuk, az alvásszakértők azt javasolják, hogy a felnőtt emberek éjjelente hét vagy annál több órát aludjanak, amennyiben pedig megtehetik, mindezt minden este, ugyanabban az időpontban tegyék meg – így elkerülve azt, hogy bal lábbal keljenek fel. 

Ezt ugyan a legtöbben igyekeznek is tartani, azonban az ember éjszakai alvásának átlagos ideje a harmincas éveitől kezdve, tíz év alatt átlagosan 30 perccel csökken, így az emberek az öregedésükkel párhuzamosan egyre korábban fekszenek le, és hamarabb kelnek fel – írja az IFL Science. 

Minden fejben dől el

Az öregedés és az ehhez társítható korai lefekvés és kelés főként az agy működésével és annak változásával magyarázható, hiszen mint sok más testrészünk, az agy sem reagál már ugyanolyan gyorsan időskorban, mint azt tette korábban. 

Az agy valószínűleg nem érzékeli, és nem reagál a bemeneti jelekre olyan jól, ahogy kellene, mert az agy is öregszik

– mondta Dr. Sairam Parthasarathy, az Arizona Egyetem Egészségtudományi Központjának Alvás- és Cirkadián Tudományok részlegének igazgatója.

Ezek a bemenetek jelek olyan információk, amelyek segítenek nekünk meghatározni, hogy éppen melyik napszakban vagyunk, például a világosság vagy a sötétség, a nyitvatartási idők vagy a különböző étkezések. Emiatt is veszti el hamar az időérzékét valaki, ha egy sötét szobában van huzamosabb ideig, étel és fény nélkül.

A tinédzserek agya ezeket a jeleket még sikeresen és gyorsan fel tudja dolgozni, az idősebb felnőttek esetében azonban ezek a jelek nem kapcsolódnak össze a természetes agyi leépülés miatt.

A látás romlása is okozhatja

A szemek is nagy szerepet játszanak a külső jelek észlelésében, azt pedig talán mondani sem kell, hogy az öregedéssel párhuzamosan az emberek látása is romlik.

Az életkorral járó látásproblémák csökkentik az agyunk által kapott fényinger intenzitását, ami fontos szerepet játszik a cirkadián óránk beállításában és annak megtartásában

– emelte ki Cindy Lustig professzor, a Michigan Egyetem Kogníció és Öregedés Laboratóriumának kutatója.

Mindez hatványozottan érintheti azokat, akik szürke hályoggal küzdenek, ami szintén egy olyan állapot, ami általában az idősebb generáció tagjait érinti. Esetükben például az esti fény kevésbé jut be a szembe, így az agy szerint a naplemente korábban következik be, mint valójában. Ez pedig befolyásolja a testben a melatoninszintet.

A melatonint gyakran alvási hormonként ismerik, amelynek általában akkor kezd el emelkedni a szintje, amikor a nap lemegy. Ha a szürke hályog jelenléte miatt

Ezek tudatában így az, hogy valaki korábban fekszik le, és korábban kel fel, nem valamiféle bosszantó hóbort vagy unalom jele, hanem az öregedés természetes része és az azzal járó egészségkárosodások eredménye – amely a korábban igazi éjszakai bagolyként ismert személyeken is kifoghat az idő múlásával.