Izgalmas jövő vár ránk 100 év múlva

Milyen lesz az élet 100 év múlva? Talán egy önvezető autón fogunk száguldozni a Marson? Igen, mi, akik már most is nagykorúak vagyunk, hiszen az emberek egyre tovább élnek, köszönhetően a vitaminoknak és a rengeteg egészségünket érintő információnak. Úgyhogy ne legyintsünk, itt lehetünk 2123-ban egészségesen, mert 

de mire számíthatunk akkor? Az biztos, hogy a mostaninál is sokkal okosabbak leszünk, mert a nanotechnológia és a kibernetika megnöveli a tanulási és információfeldolgozási képességünket. Hihetetlen gyorsan sajátíthatunk majd el az új készségeket, amik segítik alkalmazkodásunkat az új élethez.

Életmód és orvoslás

A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy egy önellátó és környezetbarát épületben fogunk ülni egy kvantumszámítógép előtt, természetesen otthon, hiszen mindenki home office-ban dolgozik majd. A munka végeztével felpattanunk hiperszonikus repülőgépünkre, amivel percek alatt elérünk bárhova a világon, hogy kipihenjük a munka fáradalmait. Szomszédunk egy kereskedelmi űrutazó pilóta lehet, akinek navigátora egy okos robot.

A genomikával és bioinformatikával felturbózott, személyre szabott orvoslás gyorsan kideríti, mi bajunk. Lehet, hogy egy vidéki robotsebész műti majd ki belőlünk a nagyon is idő előtt felfedezett rákos sejteket, depressziós áramköröket, és nem is kórházban, hanem távgyógyítással, miközben otthon nézzük az ultralapos tévénket. A mesterséges intelligencia pontosabb diagnózishoz vezet, és mivel az új orvosi képalkotó rendszerek gyorsan felismerik a fenyegető betegségeket, a kórok visszaszorulására számíthatunk. Betegség tehát már alig lesz, de mi a helyzet az energiával? Mi működteti a kórházi berendezéseket vagy a robotsebészeket?

A megújuló energiaforrások, a nap-, a szél-, a geotermikus és a fúziós energia lesz a hagyományos, fosszilis tüzelőanyagok alternatívája. A fenntarthatóság fő szempont lesz az éghajlatváltozás miatt, minimalizálni fogjuk a hulladékot és a szénlábnyomot.

A közlekedés talán olyan lesz, mint Az ötödik elemben, levegőben röpködő autók okoznak majd csúcsforgalmat a felhőkarcolók között? Lehet, mert az elektromos járművek, az akkumulátortároló technológia és az intelligens hálózatok önvezető autókat eredményeznek, amik gyártásánál fő szempont a fenntarthatóság és a környezetbarát anyagok. 

Gép(v)iszony

Egyfajta technológiai szimbiózis vár ránk, amiben az emberek mélyebb kapcsolatokat alakítanak ki a gépekkel, ezt David Cronenberg filmjei alapján könnyű elképzelni, jusson eszünkbe az 1999-es (!) EXistenZ, amelyben a játékkonzol közvetlenül a felhasználó testéhez csatlakozik, így léphet be a valóságra hasonlító virtuális játéktérbe. Cronenberg már 24 évvel ezelőtt megjósolta ember és eszköz, valóság és virtuális keveredését, mai technológiafüggő társadalmunkat.

A neurális interfészek és a mesterséges intelligencia egyre növekvő hatalma hozza el ezt a kort nekünk, akár épp 100 év múlva, amikor a technológia, a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) központi szerepet játszik majd a társadalmak alakításában. A kiterjesztett valóság, a digitális információ átjárása fizikai világunkba lehetővé teszi a technológia zökkenőmentes integrálását a mindennapjainkba, a virtuális valóság elmossa a digitális és a fizikai terek közötti határvonalakat.

Az űr gyarmatosítása, a városok átalakulása

Az űrkutatás és a kereskedelmi űripar fejlődése lehetővé teszi, hogy más, gyarmatosított bolygókon lakjunk, ez a Földön túli terjeszkedés komoly hatással lesz az űrben élőkre és a Földön maradókra egyaránt.

És hogy fogjuk elfoglalni az űrt? Transzhumán katonákkal, űrrepülőgépekkel és roboterőkkel, Ahsoka kora bizony nincs messze. A technológia fejlődése kifinomultabbá és összetettebbé teszi a hadviselést, a csaták az űrben is zajlanak majd.

A regeneratív életfenntartó rendszerek és az ökológiai tervezés is nélkülözhetetlen lesz az élet fenntartásához az űrben. Azt már régóta tudjuk, hogy a Föld nem elég, kiszipolyoztuk, kizsigereltük, más világok meghódítására kell indulnunk. Ott van például a Mars, amely víz, ásványi anyag és üzemanyag potenciális forrása is lehet, ez fenntartható bányászathoz vezethet, ami csökkentheti a Föld korlátozott erőforrásaitól való függésünket.

Új obszervatóriumokat építünk majd az űrbe, amik pontosabb és részletesebb képet nyújthatnak az univerzumról, a sötét anyagról, a fekete lyukakról, a világegyetem eredetéről. Eközben a Földön intelligens technológiákat integrálnak majd a lakóépületekbe és a városi infrastruktúrába, csökkentve az energiafogyasztást, a közlekedési rendszerek és a közbiztonság feletti ellenőrzést. Új várostervezési szisztémák jöhetnek létre, amik támogatják az önellátó lakóparkokat, a megújuló energiaforrásokat. A költséghatékonyabb építészethez a 3D-nyomtatás és a nanotechnológia fejlesztése járul hozzá.

(Borítókép: Johannes Simon / Getty Images)