Egyszer már lerántottuk róla a leplet, de most is csalfának bizonyult Luca

A XIII. Gergely pápa-féle naptárreformig (1582) december 13-a volt az év legrövidebb, legsötétebb napja, a mágikus Luca-naphoz kötődő termékenységvarázslással, szerelmi jóslatokkal és különféle boszorkányságokkal szemben azonban a Luca-naptár egy máig élő hagyomány. Sokan feljegyzik ma is a karácsony előtti napok időjárását, és állítják, hogy Luca bizony jól szokta mondani. A tudományos alapokra támaszkodó szinoptikus meteorológiával szemben a Luca-kalendárium hosszú távú időjárás-prognózisai azon a megfigyelésen alapulnak, hogy

Luca napja (december 13.) a következő év januárjának, december 14-e a február, december 15-e a március időjárási jellegével cseng össze. 

December 20-án 2024 augusztusára, december 24-én pedig 2024 decemberére tehetünk empirikus megállapításokat. Körülbelül ilyesformán: ha Luca napján a megszokottnál hidegebb van, mondjuk, fogcsikorgató fagy, akkor januárban is farkasordító hideg várható. Ha még esik is Luca napján, akkor nemcsak hideg, de havas januárunk is lesz. Ha december 20-án süt a nap, és egy csepp csapadék sem esik, akkor napos, száraz augusztusra számíthatunk jövőre. 

Bíznak benne

Sokan esküsznek a Luca-módszerre. Állítják, hogy szisztematikusan feljegyezték, követték, és be is szokott válni a jövendölés, és bizony Luca egészen kiváló meteorológusnak bizonyult.

Erre meg is van minden esélye.

Léteznek ugyanis egymással összefüggő időjárási mintázatok a beláthatatlanul bonyolult természeti rendszerekben. Amikor például Ecuador és Peru partjainál pár évente, karácsony táján, a helyi halászok szomorúan szembesülnek azzal, hogy látványosan kevesebb halat tudnak csak fogni a part menti felmelegedett vizekből, mint máskor, akkor tudják, hogy nemcsak szűkebb esztendőre, de szélsőséges időjárásra is fel kell készülniük. Ma már a meteorológusok is tudják, hogy a 2-7 évente jelentkező természetes éghajlati anomáliára, az El Niñóra (Kisfiú, a kisded Jézus után) figyeltek fel, ami sokszor még Európa időjárását is eltérítheti: most például enyhe telet ígér.

Utoljára két éve faggattuk Lucát, most újra megnéztük az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adataiból, mennyire jövendölt helyesen 2022-re és 2023-ra.

• Megnéztük a 2021-es évben a december 13-a és 24-e közötti napok országos átlaghőmérsékleteinek eltérését (anomáliáját) az 1991–2020 közötti éghajlati normától (bázisidőszaktól). Azaz megnéztük, hogy mennyire térnek el az elmúlt 30 év átlagától az egyes napok országos átlaghőmérsékletei. 
• Ehhez hozzáillesztettük a 2022-es év hónapjai átlaghőmérsékleteinek eltérését az éghajlati bázisidőszakhoz képest.
• Ugyanezt elvégeztük a 2022-es Luca-napokkal és a 2023-as év hónapjaival is. 

De nemcsak a hőmérsékletet, hanem a csapadékokat is összevetettük. Merész összehasonlítások ezek, de mégiscsak erről szól a híres népi jóslat.

Úgy tűnik, hogy a két évvel ezelőtti Luca-napok hőmérsékleti eltérései egy irányba mutatnak 2022 öt hónapjának hőmérsékletével. Azaz majdnem az év felében bevált (valamennyire).

A csapadékok összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy a decemberi napokon lehullott fél-egy-két milliméteres csapadékok állnak együtt az egy hónap alatt lehullott (5-50 milliméternyi) csapadékmennyiségekkel. Irányaikat nézve az év kilenc hónapjában szinkronban vannak, ennek ellenére érdemi korrelációt képtelenség kiolvasni az adatokból. 

Az idei évre szóló jóslatok még annyira sem jöttek be, mint a tavalyiak, még egybecsengés (azonos irányú eltérés) is alig akad, az adatok teljesen szétágaznak.

Érdemes külön megnézni azt is, mit jelzett az idei őszre, ami (az OMSZ éghajlati értékelése szerint) különleges egy évszak volt, a legmelegebb magyar ősz 1901 óta (globálisan is rekordmeleg ősz volt, 1940 óta a legforróbb). A szeptember rekordmeleg, az október pedig a harmadik legmelegebb volt Magyarországon. 2022. december 21-én – ami az idei rekorder szeptembert jellemezte volna – azonban alig valamicskével, mindössze fél fokkal volt melegebb az akkor szokásosnál, azaz Luca meglehetősen homályosan látta (prezentálta) a jövendőt. 

Nemcsak melegebb, de összességében az átlagosnál csapadékosabb is volt a mostani ősz, novemberben például több mint kétszer annyi eső esett, mint átlagosan szokott. Az utolsó grafikonon

(A decembert még tapossuk, ezért értelemszerűen nincs még róla adat). Ennél még két évvel ezelőtt is relevánsabb jóslatokat mutatott a Luca-kalendárium, pedig már akkor sem volt túlságosan meggyőző. 

Van még hagymakalendárium és lucaszék is

Ilyen erővel készíthetünk tradicionális Luca-napi hagymakalendáriumot is. Fogjunk hat nagyobb fej vöröshagymát, vágjuk ketté őket, szedjük ki a közepüket, és szórjunk sót a belsejükbe. Majd attól függően, mennyire eresztett levet egy-egy fél hagyma, vonjuk le a konklúziót, mennyire lesznek csapadékosak a követkető év egyes hónapjai. 

Vagy bízhatunk akár a lucaszékben is, amit szintén december 13-án kell elkezdeni barkácsolni, de csakis egy kicsit szabad faragni rajta mindennap, mert a pentagram alakú alkalmatosságnak pont szentestére kell elkészülnie, hogy az éjféli misén ráállva kiszúrhassuk a boszorkányokat, akik elől azonnal érdemes eliszkolni mákszemeket elszórva magunk mögött, hogy amíg az ártó banyák azokat szedegetik, egérutat nyerhessünk, és megmeneküljünk. A fény pedig győzedelmeskedik a sötétség felett. 

Eddig úgy tűnik, hogy ebben a kultúrmezőnyben versenyez a meteorológus Luca is. Persze azért az is könnyedén megeshet, hogy néha-néha képes rendesen beletrafálni a jövendőbe. 

(Borítókép:  Vihar utáni naplemente a Balaton felett 2021. április 20-án.  Fotó: Varga György / MTI)