Egyre közeledik a gondolatkontroll!

Az agy, ahol az énünk lakozik, az a szervünk, ami gondolkodó, tudatos, érző többsejtű organizmussá tesz minket, amin át megtapasztaljuk a világot. Már ha nem csak agyunk kivetülése és kreálmánya az úgynevezett világ. Michio Kaku, a világhírű elméleti fizikus jelentette ki, hogy az agy „a legbonyolultabb objektum az ismert univerzumban”. Nem a fekete lyukak vagy a rejtélyes Higgs-bozon, esetleg a polipok, hanem a dió a fejünkben, agyunk.

Ha belegondolunk, nem neurológiai szempontból igen elvont az agy tanulmányozása, hiszen mi magunk vagyunk az agy, elménk a világunk. Ez a zsírból, vízből, fehérjéből, szénhidrátokból és sókból álló szerv ereket és idegeket tartalmaz. Az idegek neuronokat és gliasejteket. De ezeken a száraz tényeken túl a kutatók tényleg nem tudják, hogy működik az agy és mi a tudat, ami szintén benne lakozik. A bizonytalanság oka, hogy a funkcionális összekapcsolhatóság nem magyarázható csak az anatómia figyelembevételével. Más szóval, amikor a kutatók az agy fizikai szerkezetét tanulmányozzák, nem ismerik azokat a mechanizmusokat, amelyek felelősek az agy funkcióiért, például az érzékszervi észlelésért, a feldolgozásért vagy a memória kialakításáért és tárolásáért.

Régi rejtély

Az agy talán legtitokzatosabb funkciója a tudat, a világ megtapasztalása, de hogy lehet ezt vizsgálni? Nagyjából sehogy, hiszen a tudat nem tudja vizsgálni a tudatot. Egyelőre, és ezért sem kell még félnünk a mesterséges intelligencia öntudatra ébredésétől, hiszen nem tudunk beletáplálni tudatot.

Az agy a világegyetem legbonyolultabb objektumaként több mint 89 milliárd neuront tartalmaz, amelyek mindegyike körülbelül 7000 másik neuronhoz kapcsolódik, ezek másodpercenként tíz és száz közötti jelet küldenek. 

Az egészséges emberi agy szerkezetének és működésének teljes feltérképezése, megértése már régóta foglalkoztatja a tudósokat. És hiába tudunk ma már sok mindent az emberi testről, a genetikáról, az még mindig kérdés, hogy érzéseink az agy vagy bizonyos agyi régiók kollektív tevékenysége által jönnek-e létre.

Ha csak a közelmúltat nézzük, 2009-ben indította útjára az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete a Human Connectome Projectet azzal a céllal, hogy térképet készítsen az egészséges emberi agy szerkezetéről és működéséről. 2013-ban Európában létrejött a hasonló Human Brain Project, Kínában 2016-ban a China Brain Project, de az agyi kutatások már a 18. század végén elkezdődtek, ekkor arra fókuszáltak, az agy hogy alkotja gondolatainkat, érzéseinket, viselkedésünket. A frenológia úttörője Franz Joseph Gall osztrák orvos és anatómus volt, aki szerint az agy 35 pszichológiai funkció mentén szerveződött, amelyek mindegyike más mögöttes régióhoz kapcsolódik. Szerinte minél többet használunk egy adott pszichológiai funkciót, annál jobban meg kell nőnie az alatta lévő agyterületnek. A feltevés szerint néhány terület olyan, mint az állatoknál (az emlékezet, az utódokról való gondoskodás, az ölési ösztön), de van, ami csak az embereknél van meg (ész, a költői képességek, erkölcs). A frenológiával érveltek a Brit Birodalomban és az Egyesült Államokban is a gyarmatosítás, a rabszolgaság és a fehér felsőbbrendűség alátámasztására.

Gondolatkontroll

Január végén Elon Musk agy-számítógép interfészt fejlesztő cége, a Neuralink beültette az első chipet egy ember agyába, február 19-én pedig kiderült, hogy a műtét sikerült és a páciens már a gondolataival képes irányítani egy egér kurzorát. Az implantátum 1024 elektródát tartalmaz, de hihetetlenül parányi, és ez a kis méret lehetővé teszi a szálak beillesztését az agykéreg károsodása nélkül. A vezeték nélküli implantátumot jelenleg orvosi eszközként fejlesztik, amelynek célja a különféle neurológiai betegségekben szenvedők életminőségének javítása. Musk az X-en (Twitteren) kijelentette, hogy a végső cél egy olyan eszköz létrehozása, aminek segítségével csupán gondolatokon keresztül irányíthatjuk telefonunkat, számítógépünket, vagy bármilyen eszközt.  

A mai új módszerekkel, például a pozitronemissziós tomográfiával (PET) és a funkcionális mágneses rezonancia képalkotással (fMRI) megfigyelhetők a helyi véráramlás változásai, amik az idegi aktivitáshoz kapcsolódnak. A prototípus agy-számítógép interfészek rögzítik és dekódolják az emberek agyi aktivitását, és azt olyan műveletekké alakítják át, amelyeket idegi kurzor, végtagprotézis vagy motoros exoskeleton hajthat végre. 

A Texasi Egyetemen a HuthLab projekt keretében non-invazív fMRI technológiát használnak, a neuroimaging egy olyan formáját, amely az agyban lévő véroxigénszintet méri, hogy következtetéseket vonjon le az agyi aktivitásra. Hátránya, hogy csak lassú agyi jelek mérésére képes, de a generatív mesterséges intelligencia nyelvi modellek segítettek ezen, mert képesek megjósolni a szósorozatok valószínűségét, és így azt, hogy mely szavak következnek a legvalószínűbben valaki gondolataiban.