Beethoven a festőőrültségbe betegedett bele
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Ritka állatfajt találtak a tengerben, már a dinoszauruszokkal is együtt élhetett - Nem várt helyről került elő Winston Churchill egyik híres levelének kézirata
- Gigantikus víztározót találtak az űrben, egy fekete lyuk mellett
- Az időszakos böjtbe belekopaszodhatunk
- Megszólalt a NASA egyik pilótája: A semmiből tűnt fel két fémgolyó, a radar sem észlelte őket
Egy új tanulmány szerint Ludwig van Beethoven azért süketült meg és szenvedett egyéb súlyos betegségektől, mert ólommérgezést kaphatott. Erről árulkodik a hajszálából kimutatott nehézfémek magas szintje. A DNS-minták elemzéséből kiderült, a zeneszerző genetikailag hajlamos volt a májbetegségre, és halálakor is fertőző májgyulladásban szenvedett.
Az ólommérgezés (szaturnizmus) végigkíséri az emberiség történetét. A szennyezett élelmiszerek és a bor mellett bizonyos foglalkozások is növelték megjelenésének kockázatát évszázadokon keresztül. A Római Birodalomban olyan sokszor jelent meg szinte járványszerűen, hogy egyes történészek szerint még a bukásához is hozzájárult. A 19. századig pedig erősen sújtotta a művészeket, főleg a festőket, a festékek ólomtartalma miatt, olyannyira, hogy „festőőrültségnek” is nevezték az ólommérgezést. Ebben szenvedhetett Michelangelo és Caravaggio – akiknél kimutatható és ezzel összefüggésbe hozható mentális zavarok voltak –, illetve Rubens, Goya, Van Gogh, Renoir, de gyanús Klee és Frida Kahlo is.
Az ólommérgezésnek számos tünete lehet a hasi fájdalomtól kezdve a székrekedésen át a halláskárosodásig, de akár az ingerlékenység, a görcsrohamok és a hányás is jelezheti.
A kutatók most Beethoven hajfürtjén végeztek elemzést és megállapították, hogy döbbenetesen magas a hajszálak ólomszintje. Az egyik hajfürtön grammonként 380 mikrogramm ólom volt, a másik 258 mikrogramm ólmot tartalmazott. Az érthetőség kedvéért: a normál szint ma maximum 4 mikrogrammban van megállapítva. Emellett mérték az arzén mennyiségét is, az a szokásos 13-szorosa volt, a szintén mérgező higany szintje pedig az elfogadható érték négyszerese volt.
Bűnös-e az ólom?
Paul Jannetto, a tanulmány társszerzője azt mondta, soha nem látott még ilyen magas ólom- és arzénértékeket hajon, noha a Mayo Clinicen patológus, ahol a világ minden tájáról származó mintákat vizsgálnak.
Nem biztos ugyanakkor, hogy a haj ólomszintje megfelel a vér ólomszintjének is, vagyis csak azért, mert Beethoven haja ilyen nagy mennyiségű ólmot tartalmazott, ne vegyünk rá mérget (vagy arzént), hogy valóban ólommérgezésben szenvedett. A Dél-Ausztráliai Egyetem egyik biofizikusa nem vett részt a tanulmányban, de annyival kiegészítette, hogy az ólomkohászatban dolgozók hajának elemzéséből ők is magas koncentrációt szűrtek ki, ami a mosás ellenére is megmaradt, de ebből nem lehet következtetni a vér ólomkoncentrációjára. Ahogy általánosítani sem lehet, mert szubjektív tényezőktől is függ, hogy reagál a szervezet az ólomra, mennyit vesz fel belőle.
A normálisnál magasabb ólomszint valószínűleg nem tehető felelőssé közvetlenül a zeneszerző korai, 56 éves korában bekövetkezett haláláért, azt nagy valószínűséggel inkább a hepatitis B okozhatta. Azonban sok betegségét igenis megmagyarázhatja: halláskárosodását, gyomor-bélrendszeri problémáit, illetve sárgaságát, ami a májbetegség egyik szimptómája.
Több hipotézis is létezik arra vonatkozóan, hogy került ilyen sok ólom Beethoven szervezetébe. Az egyik a rengeteg bort teszi felelőssé, amit naponta megivott. A 18. századi borászok ugyanis tartósítószerként és édesítőszerként ólom-acetátot használtak. A korabeli üvegpalackokban ólomnyomokat fedeztek fel. Sőt, azt is tudjuk, hogy a kávé mellett sok dunai halat fogyasztott, amikben nagy mennyiségben volt arzén és higany.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
