Magyar kutató is részt vett a szenzációs apokrif másolat megfejtésében

Fantasztikus leletet találtak Németországban Jézus gyerekkoráról, a felfedezés ráadásul magyar vonatkozású is, ugyanis a berlini Humboldt Egyetem teológiai tanszékén dolgozó dr. Berkes Lajos nevéhez fűződik – olvashatjuk a The Washington Post oldalán.

Dr. Berkes 2016 óta az egyetem munkatársa, és most a a Liège Egyetemen dolgozó kollégájával, Gabriel Nocchi Macedóval közösen azonosították az évtizedekig kallódó apokrif irat másolatát.

Az apokrif szövegek nem kerültek be a Bibliába, de az ókorban és a középkorban széles körben olvasták őket, és bár a héber kánonban nem szerepelhetnek, segíthetnek az Újszövetség hátterének megértésében. A leghíresebb nem kanonizált irat Júdás apokrif evangéliuma, ami Krisztus után 150 körül keletkezhetett. Ez egy olyan, a 3. században eretneknek nyilvánított evangélium, ami Júdást és árulását pozitívan értékeli. Azt sugallja, hogy az apostolok meg akarták menteni Jézust a kereszthaláltól, és csak Júdás volt elég bátor ahhoz, hogy árulásával elősegítse a megváltás beteljesedését. Az írás próbál magyarázatot adni a bűnre és az árulásra, a főszereplő az áruló Júdás, noha a hivatalos álláspont szerint az üdvösséget Jézus hozta el megváltó halálával.

13 felbecsülhetetlen sor

A most azonosított, eddig az egyetemi könyvtárban őrzött papiruszkéziratot sokáig csak egy régi jegyzetnek, levélnek, irkafirkának gondolták, de Berkes és Macedo a sorok között kiszúrták Jézus nevét, ezért alaposabb vizsgálatnak vetették alá, és úgy találták, a Biblia egyik apokrif evangéliumának Jézus gyerekkoráról szóló másolata. A 11×5 centiméteres papiruszdarab valószínűleg a 4-5. századból származik és összesen 13 sornyi szöveget tartalmaz, soronként nagyjából 10 betűvel.

Miután Berkesék szóról szóra dekódolták a szöveget, rájöttek, hogy

Így sikerült a már ismert Tamás elbeszélései Jézus gyerekkoráról apokrif korai másolataként azonosítani. A szöveg gondatlan kivitelezése arra enged következtetni, hogy egy iskolai vagy kolostori írásgyakorlatként születhetett.

A Tamás elbeszélései Jézus gyerekkoráról görögül íródott, ahogy a másolatrészlet is. Ez a Tamás-elbeszélés három jelentősebb kéziratban maradt ránk, amiben latin, arab és örmény töredékek is találhatók. Jézus 5 és 12 éves kora között történt legendákat beszél el, és több párhuzamot találtak bennük bizonyos indiai krónikákkal, melyek Krisna vagy Buddha gyermekkoráról szólnak. Vannak pedagógia töltetű részek is, amelyek a kis Jézus isteni bölcsességéről és arról tanúskodnak, hogy okosabb volt, mint tanítói.

A most megtalált töredékből kihámozható részlet annak lehet a másolata, amelyben az 5 éves Jézus egy patak partján játszik, agyagból formáz verebeket, de mivel ezt szombaton teszi, apja, József megfeddi, hogy nem tiszteli a szent sabbatot. Ekkor Jézus tapsol egyet és az agyaggalambok elrepülnek.

Michael Zellmann-Rohrer, a sydney-i Macquarie Egyetem papirológusa „izgalmas leletnek” nevezte a töredéket, és azt mondta, a keresztény szentírás sokféleségét bizonyítja, és részletes betekintést ad arról, hogy egy nem kanonikus szöveget milyen formában másoltak le és olvastak el. Megjegyzi, hogy bár Jézus születéséről már a kanonikus evangéliumok is beszámolnak, ez „a legkorábbi kéziratos feljegyzés, amely részletesen tanúskodik Jézus gyermekkoráról”.