Gyilkosság a bolynappaliban: a királynő megeszi a fertőzött társakat

A hangyák mindig tartogatnak meglepetéseket, viszont míg az egerek főleg a gyógyszerkísérletekkel kerülnek be a hírekbe, a hangyák alanyi jogon is, mert újabb és újabb hihetetlen szokásukat fedezik fel a (hangya)kutatók. Tavasszal robbant a hír, hogy a koffein felpörgeti agyukat, sokkal gyorsabb lesz a memóriájuk egy-két eszpresszótól.

A friss szenzáció az, hogy a hangyakirálynők kannibalizmussal győzik le a kolóniák betegségeit az Earth tudományos magazin szerint, de ez így nem teljesen korrekt. A kannibalizmus csak az emberekre lehet jellemző, bár kétségkívül egzotikusan és izgalmasan hangzik, de mivel a spanyol canibal szóból ered, ami a caribalra, vagyis karibi emberre vezethető vissza, nem lenne helyes a hangyákra is alkalmazni.

Az ősi karibi indiánok valóban nem vetették meg az emberhúst, mert úgy hitték, ellenségeik befalásával megszerzik azok tulajdonságait és erejét. Kegyetlen, gonosz, de leginkább embertelen dolog, ami még az állatvilágban is ritka, hiszen ki vetemedik a saját fajtárs elfogyasztására, ha nem szorul rá? A hangyakirálynő, de akkor tényleg súlyos a helyzet.

Rendkívüli szitu esetén

A hangyabolyokban a királynők mindent a kolónia sikerének rendelnek alá, akár táplálékukról is lemondanak, csak gördüljön tovább a kolónia szekere. Persze nem csak ők vannak a hangyaállamban, hiszen szerepelnek steril nőstények, vagyis dolgozók is és termékeny hímek, herék. Vannak olyan hangyakutatók, akik a kolóniát élő szuperszervezetnek tekintik, és a bolyt önálló entitásnak, élőlénynek, aminek komponensei, sejtjei a hangyák.

Az Oxfordi Egyetem kutatócsoportja fedezte fel, hogy ha a hangyakirálynő észreveszi, hogy a bolyban beteg utódok vannak, megeszi a beteg egyedeket. Így a kórságosokat egyből energiává alakítja. Ugyanakkor a munkáshangyák úgy tudnak megszabadulni a fertőzött lárváktól, hogy kiviszik őket a fészekből.

A hangyautódok az embergyerekekhez hasonlóan hajlamosak lehetnek a megbetegedésekre kisebb korukban, és így veszélyt jelenthetnek az egész boly egészségére. Az oxfordi biológia tanszéken figyelték meg, hogy ha halálos gombás kórokozóval fertőzött lárvákat vegyítenek a közönséges fekete hangya egyedei közé, a királynő pánikszerű tisztogatásba kezd. Elkezdi befalni az egészséges lárvák jelentős részét, 92 százalékát pontosan, hogy elkerülje a megfertőződésüket. A beteg lárvákat szintén eltüntették a gyomrukban, és ahogy a kutatás vezetője, dr. Chris Pull rámutatott, akár órákon keresztül nem csináltak semmit, csak a beteg egyedek befalásán ügyködtek.

Ráadásul nem betegedtek bele a fertőzött példányok elfogyasztásába. Valószínűleg azért, mert a szervezetük termel egy antimikrobiális anyagot, és ezt is megeszik. Az oxfordiak tapasztalták is, hogy a hangyakirálynők az anyagot előállító mirigyet szívogatták evés közben.

A királynők általában egyedül alapítják meg kolóniáikat, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy tökéletesen működjön, és legyen elég munkás. A legtöbb munkást kiadó királynők nagyobb eséllyel élnek túl, és úgy tűnik, a beteg, de még nem fertőző lárvák elfogyasztásával felturbózzák utódaik számát. 

Rejtélyes a gyógyszerük

A fertőző lárváktól ugyanakkor óvakodnak a királynők, ezeket antimikrobiális mérgükkel vonják be, mintha meg akarnák fékezni a betegség továbbterjedését, de a kísérletben a boly 80 százaléka így is megfertőződött. A gyógyító vegyület, amit a testük termel, nagyon fontos a kolónia egészségének megőrzésében, hiszen a királynők a fertőzött és már fertőző lárvákat ezzel próbálják gyógyítani, és megfékezni a betegség terjedését. Kémiai összetétele még nem ismert, jelenleg is vizsgálják, miből is áll.

Az, hogy a hangyakirálynők ki tudják válogatni a nem fertőző lárvákat, és az antimikrobiális mérget védelmi vonalként használják fel, a betegségkezelés kifinomult evolúciós stratégiájáról árulkodik. Ezzel a módszerrel nem pazarolják erőforrásaikat a már menthetetlen egyedekre. A viselkedés a természetes szelekció terméke lehet, ami a túlélést segítette elő rossz körülmények között is.