Sorjáznak a rejtélyek a Mars felszínén

Szokatlan tárgyak és minták vannak szétszórva a Mars felszínén. A Livescience kis listát készített a bolygón található furcsaságokról, ebből csemegézünk most. A NASA és más űrügynökségek robotok segítségével egyre több érdekességet fedeznek fel a vörös bolygó felszínén. Ezek között különös objektumok, időjárási jelenségek egyaránt szerepelnek.

A NASA Curiosity roverje 2023-ban fedezte fel a Mars-könyvet, a porban heverő, keménykötésű lapok valóban Mars-kódexnek tűnnek, de ez csak egy 2,5 centiméteres kis szikla. Viszont ott van a plüssmackó arca is, amit az Arizonai Egyetem kutatói osztottak meg tavaly, és ami igazából egy széttöredezett domb lehet egy ősi kráter közepén, amit az univerzum legcukibb romhalmazának kiáltottak ki.

Ajtók és nyomok

A Nazca-vonalakra hasonlító mintákat szintén találtak a bolygón: ásványi lelőhelyekről van szó, amelyek nagy mennyiségű olivint tartalmaznak, amit csak a bolygó mélyebb rétegei rejtenek. Nem tudni, hogy jutottak fel a felszínre, talán egy aszteroida becsapódása „ásta ki”, vagy egy vulkánkitörés „lőtte ki” őket.

A marsi ajtó nagy szenzációt váltott ki világszerte, a sziklafalba vágott nyílás köré több legendát szőttek, például hogy ez a fő bizonyítéka az intelligens életnek, és hogy ez az űrhajósok titkos társaságának a jele, akik marsi bunkerekben táboroznak. Erről is kiderült, hogy csak egy erodált sziklaképződmény, amit érdekes szögből ajtónak fotózott a NASA Curiosity roverje.

2018-ban az is felmerült, hogy idegen lények jártak a Marson, mert a felszínen megkövesedett nyomokat találtak. De a NASA kutatói gyorsan cáfolták az állításokat, és megmagyarázták, miért tűnnek nyomnak ezek a mini minták: a Földön is ilyen rajzolatokat láthatunk ott, ahol só koncentrálódik a vízben, például a párolgó tavakban. Jelenlétük a Marson bizonyítéka a vörös bolygó múltbeli folyóinak és tavainak, de arra nem utalnak, hogy élőlények jártak volna ott.

A bolygó déli sarkának közelében pókok bújnak elő időről időre, ezek akkor keletkeznek, amikor a mélyben rejtőző gáz áttör a felszíni jégrétegeken, és magával viszi a sötét port, ami mintákat ad ki, így akár 1 kilométer átmérőjű pókoknak tűnhetnek. Szintén a déli sarknál mintha egy ősi, inka város romjait látnánk: a bizarr sziklaképződmény homokdűne-kitüremkedésekből állhat, amik idővel kővé változtak. A labirintus alakú forma egy 86 kilométer átmérőjű óriáskör részét képezi, amely meggörbül, és a tudósok azt gyanítják, egy meteorbecsapódási kráter része lehet.

Az ESA ExoMars Trace Gas Orbiter készített egy vigyorgó arcképet is a Mars felszínéről, de ez csak bizonyos körülmények között látható, és igazából egy ősi tó maradványa, amelyet kloridsó-lerakódások határolnak, és két meteorkráterszem tarkít.

A bolygó Jezero-kráteréből emelkedik ki a hüvelykujjra emlékeztető, világító fehér szikla, ami a NASA Perseverance roverjének elemzése szerint piroxén és földpát ásványokból áll. A sok sötét kő közé úgy kerülhetett, hogy lezuhant a kráter pereméről, vagy a folyók sodorták a kráter fenekére.

Űrbeli fürdőcsempe

A NASA Curiosity roverje 2021-ben a Mount Sharp lejtőin végzett kutakodás során megtalálta a marslakók fürdőszobacsempéit is, mivel több tucat egymásba illeszkedő sokszögre bukkantak, amelyek korát 3,8-3,6 milliárd évvel ezelőttire datálták. Ezek a sokszögek sárrepedések lehetnek, amik az évek során többször kiszáradtak, majd újra nedvessé váltak. Valószínűleg a környező Gale-kráter vízszintjének emelkedésével és süllyedésével is összefügg a kialakulásuk.

A marsi kerek dűnéket 2022-ben találták meg, amikor a NASA Mars Reconnaissance Orbiter elkészítette a képet a bolygó északi féltekéjéről, egy sötét dűnecsoportról.

Az egyik legkorábbi ismert marsi sziklaképződmény a NASA Viking 1 műholdja által észlelt arc volt 1976-ban. Miközben a bolygó körül keringve leszállási helyet keresett a Viking 2-nek, a Viking 1 egy emberi arcra emlékeztető sziklára bukkant. A későbbi megfigyelések azt mutatták, hogy az arc csak bizonyos szögből és bizonyos fényviszonyok mellett volt látható. A hipotézisek szerint anno valami belecsapódott a felszínbe, és maga mögött hagyta ezt a hatalmas, bordázott mélyedést.

A marsi angyalok akkor keletkeznek, amikor nyár van a bolygón, elolvad a déli jégsapka, és a jég alatt rejtőző vörös üledék mintákat ad ki. Így láthatunk angyalokat vagy szíveket is a felszínen.

A Mars Gale-kráterében 2018-ban észlelt kis, téglalap alakú objektum kicsit ráijesztett a NASA kutatóira, a fémlemeznek tűnő tárgyról azt gondolták, hogy a Curiosity rover egy darabja, amely rejtélyesen leesett, de kiderült, hogy az „idegen tárgy“, ahogy a NASA elnevezte, csak egy nagyobb szikláról leszakadó darab volt.

Marsi ördög

A porördöggel azonban más a helyzet, a NASA Perseverance roverje 2023-ban készített egy olyan felvételt, amin a sötét, sziklás háttér előtt a horizont fölé magasodik egy fehér oszlop. Ez egy óriási marsi porördög, ami még az Empire State Buildingnél is ötször magasabb volt a felvételek szerint. Ezek a porördögök nagyon gyakori jelenségek a Marson, amikor a meleg levegő felszáll, és találkozik a leereszkedő hideggel.

A marsi Grand Canyonról idén készített felvételt az ESA Mars Express. Az Aganippe Fossa néven ismert látvány egy mély, sötét, körülbelül 600 kilométer hosszú szakadék, ami egy kialudt vulkán tövénél található, úgyhogy akkor alakulhatott ki, mikor a vulkán alatti nagy magmató felnyomult és szétszakította a talajt.

A marsi kristályok elcsábíthatnák az űr kincsvadászait, a NASA Curiosity roverje talált rájuk, amikor átment egy kis sziklán, és ezzel összetörte, alatta azonban ritka ásványok tárháza tárult fel, például sárga kristályok kénből. Végül említsük meg a Mars lyukát is, ami az Arsia Mons vulkán oldalán található, egy lávafolyam mellett. Talán csatlakozik a vulkán alatti mély barlangrendszerhez, bár az is bizonytalan, hogy milyen mély, viszont az űrhajósok esetleg belebújhatnak, ha a marsi sugárzás elől keresnek menedéket.