Horror vagy médiahack az első fejátültetés?

Kilenc éve jelent meg a News Examiner cikke arról, hogy megtörtént az első sikeres fejátültetés Dél-Afrikában Paul Horneren. Csakhogy Horner egy amerikai álhírgyártó újságíró, aki csöppet sem hiteles cikkei főhőseit mindig magáról nevezi el. De ez még semmi, mert az évtizedek óta a fejátültetéseket kutató olasz idegsebész, Sergio Canavero egyik önkéntese sem biztos, hogy valódi. 2013-ban állítólag a 30 éves orosz informatikus, Valerij Szpiridonov önkéntesnek jelentkezett a fejátültetés-műtétre, mert Werdnig-Hoffmann-kórban szenvedett. Ez az a degeneratív betegség, ami tönkreteszi az agy és a gerincvelő izmait és idegeit. De amíg várt a beavatkozás finomhangolására, Szpiridonov megnősült, és gyermeke született, 6 év múlva pedig már nem akarta alávetni magát a kockázatos műtétnek. Állítólag.

Idén tavasszal felborzolta az internetezők kedélyeit a Brainbridge vállalat, amely a robotika és a mesterséges intelligencia segítségével akarja végrehajtani a fejátültetést, és egy videóban bemutatta, hogy a robotok hogy végzik el a fejtranszplantációt kollégáikon. Csak erős idegzetűeknek ajánlott a megtekintése!

Dr. Canavero, aki több mint tíz éve próbálja kidolgozni a fejátültetés módszereit, nemes egyszerűséggel „baromságnak” titulálta a robotvideót. De optimista a fejátültetés sikerességét illetően, szerinte hamarosan lehetséges lesz az ember teljes fejét, agyát és mindenét eltávolítani egy beteg testből, és egy egészséges, de agyhalott donor testéhez csatolni. Neki már sikerült majmok, kutyák és halott emberek fejét áthelyezni, de orvosi körökben nem mindenki lelkesedik munkája iránt. Bioetikusok szerint a sikeres műtét még igen távoli, már csak azért is, mert sebészeti, jogi és etikai kérdések is nehezítik a megvalósulását. De nem az olasz az első, akinek fejét izgatja a fejátültetés, a művészeket is vonzza a téma. Jusson eszünkbe a tavalyi filmsiker, a Szegény párák, ahol ugyan nem a fej, de az agy cseréje történt, és micsoda sztori lett belőle!

Fejcseretörténet

1908-ban Charles Guthrie amerikai fiziológus egy donorkutya fejét ültette át egy recipiens kutya nyakára, és egy pillanatig működött is az összeköttetés: a véráramlás megindult a két fej között, de a műtét ennek ellenére nem volt sikeres.

Az ötvenes években Vlagyimir Demihov szovjet sebész, aki az első mesterséges szívet is megtervezte, elkezdte a kutyák fejét és felsőtestét átülteni.Tulajdonképpen sikerrel, mert az operációk után az új kutyák mozogtak, láttak, működtek rendesen, de csak egy hónapig. Utána elpusztultak.

Húsz évvel később Robert White amerikai idegsebész egy rézuszmajom fejét egy másik majom testére operálta, és ugyan működött a szaglása, hallása, látása, de csak 8 nappal élte túl a műtétet. White életére azonban tragikus hatással voltak a kísérletek, a sajtóban „Dr. Mészárosnak” csúfolták, családját is zaklatták. Elrettentő példa lett az orvosok előtt, úgyhogy inkább nem is próbálkoztak a nagy port kavaró műtétekkel 2015-ig. Akkor jelent meg Xiao-Ping Ren kínai ortopédsebész tanulmánya, amelyben azt taglalja, hogy lehet fejátültetést végezni egereken.

 Canavero közben kitalálta, hogy a sikeres transzplantáció záloga egy

Szerinte a fő akadálya a műtétnek a központi idegrendszer károsodása miatti súlyos fájdalom, ami érinti az agyat és a gerincvelőt is. Az ezt kutató Vincenzo Bonicalzival is felvette a kapcsolatot, és 2011-ben együtt írtak egy könyvet a fájdalomról, annak okairól és a potenciális gyógymódról, ami az elektromos stimuláció lenne. 2012-ben Canavero bemutatta fejtranszplantációs projektjét, a HEAVEN-t, de a sajtóban óriási hullámokat vert és emiatt 22 év után a torinói kórházból ki is rúgták. Ekkor elhagyta Európát, és az orvosetikai normák szempontjából sokkal lazább Kínába ment. Mivel az ország szeret első lenni bármiben (ilyen lenne a fejátültetés is), jöttek a támogatások, és összefoghatott Rennel is, a másik fejtranszplantáció-kutatóval. 

Etikai szempontok

2016-ban azonban kísérleteik olyan tiltakozáshullámot váltottak ki szakmai és civil körökben is, hogy az Európai Idegsebészeti Társaságok Szövetségének Etikai-jogi Bizottsága erkölcstelennek nyilvánította az emberi fejátültetést. 

Ráadásul megszólalt Allen Furr is, aki egész könyvet szentelt a fejátültetés etikai kérdéseinek, szerinte a kobak-transzplantáció fő problémája csak annyi, hogy nem lehet kivitelezni. A gerincvelő elvágása és visszacsatolása ugyanis továbbra is lehetetlen. De több egyéb kihívást is felsorol: véráramlás fenntartása a donor testében és a recipiens fejében, a recipiens immunrendszerének elnyomása, hogy ne lökje ki az új szervet. És még ha sikerül is a műtét, a páciens, aki új testtel ébred fel, azt kívánná, bár ne tette volna, olyan rémes fájdalmat él majd át. Erre az olasz megoldása orvosi kóma lenne 3-4 héten át, mikor gyógyulna a gerincvelő és nem érezné a kínokat. Furr azonban szkeptikus, szerinte akár egy életen át is tarthat a fájdalom, sőt bénulás is kísérheti. 

Hogy tudnánk kezelni valaki más arcát, hogy szokja meg a változást a család, hogy borul fel az illető énérzése? Canavero nagy terve, hogy egy öreg agy egy fiatal testbe kerüljön – vagy egy kicsit sci-fisebb ötlete is van: egy nem érző klónba, ami végül is az élet meghosszabbítása lenne. És meggyőződése, hogy az eljárás technikailag megvalósítható, mert már csak néhány lépést kell kidolgozni hozzá. Csekélységeket, mint az agyhalott donorokon végzett teszteket tökéletesíteni, új sebészeti eszközöket fejleszteni és befejezni az emberi klónozás tökéletes megvalósítását. Még ha optimistán is várjuk a fejcserét, akkor is várnunk kell még „kicsit”.