Úttörő long-Covid-tanulmány készült a Szegedi Tudományegyetemen

A koronavírus-járvány súlyos akut légzőszervi szindrómához is vezethet, és bár a legtöbbünk heteken belül felépül(t), körülbelül a betegek 30-40 százaléka tapasztalhat tartós tüneteket, például nehézlégzést, ízületi fájdalmakat, alvási problémákat, hangulatingadozásokat vagy kognitív zavarokat. Ezeket közös néven long-Covid-tünetegyüttesnek nevezik.

Ahogy megírtuk, a kutatók eddig úgy gondolták, 6 hónap és 3 év közötti időszakot kell csak kiböjtölniük azoknak, akik a betegség hosszabb távú tüneteitől szenvednek. Egy korábbi brit tanulmány szerint akiknek 12 héten át voltak tünetei, azoknak is egyharmada legkésőbb egy év múlva meggyógyult. De más kutatások, különösen a kórházi kezelésben részesülő betegek körében jóval alacsonyabb gyógyulási arányt mutattak.

A GeroScience-ben nemrég megjelent tanulmány szerint a long-Covid elhúzódó zavarokat okoz a mitokondriális működésben, jelentősen megváltoztatja a sejtek energiaanyagcseréjét. A cikk egyik szerzőjével, dr. Pankotai Tiborral, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ, azaz a HCEMM Genom Integritás és DNS-hibajavítás Kutatócsoport vezetőjével, a Szegedi Tudományegyetem Patológiai Intézetének munkatársával beszélgettünk arról,

• hogyan zajlott a kutatás,
• mi a különbség a post- és a long-Covid között,
• mitől egyedülálló a tanulmány,
• az életmód és a koronavírus összefügg-e,
• mik a gyógyítás lehetséges útjai.

Fél év a vízválasztó

A tanulmányhoz transzmissziós elektronmikroszkópiát alkalmaztak, hogy feltárják a hosszú-Covid-betegeknél a mitokondriális szerkezeti eltéréseket, és észleljék, van-e oxidatív stressz (igen). Elemzésük kimutatta a tartós mitokondriális diszfunkció meglétét a long-Covidtól szenvedő betegeknél.

Akut fertőzés után 10-12 héttel még fennáll mellkasi fájdalom, szaglásvesztés, ez a betegség utáni, tehát post-Covid stádium, a long-Covid a hosszabb ideig meglévő tünetekkel egy másik kategória. Pankotai Tibor elmondja, hogy 3-tól 6-hónapig nevezzük post-Covidnak a tüneteket, utána már long-Covid a helyes megnevezés, de a két nevezéktan gyakran keveredik a köztudatban. 

Tanulmányunk azért fontos, mert eddig nagyon limitált volt a tudás arról, hogy mi okozhatja a long-Covid-tüneteket, ez a cikk az első komolyabb összefoglalása annak, hogy lehet sejtbiológiai oka a fennmaradó szimptómáknak.

És mostantól az új ismeretek birtokában lehet foglalkozni a visszafordíthatóság kérdésével, a mitokondriális regeneráló szerek használatával is. Tibortól megtudjuk, hogy ezek jellemzően az öregedés lassítását célzó (antiaging) kutatásokból ismert anyagok, például a Q 10. „Szintén a sejtekre hatnak, a visszaforgató mechanizmusokat kapcsolják be, post-Covidnál is ez kell, hogy történjen.” A long-Covidnál nem működik tökéletesen ez a visszaforgató folyamat, ezt lehet újraindítani a gyógyszerekkel.

A koronavírus úgy rabolja el a mitokondriumainkat, mint egy hacker a bankszámlánkról a pénzt: átprogramozza a szervezetet, és az újraprogramozott rendszerrel kell tovább élnie annak, akinél ez megtörténik

– magyarázza.

Nem a kor, hanem a mód a döntő

Arra a kérdésre, hogy az életkor befolyásolhatja-e, hogy milyen hosszan maradnak fenn a tünetek, Pankotai Tibor azt mondja, ennél döntőbb az életmód. „A túlsúlyos embereknél lassabb a gyógyulás, de a genetikai hajlam is befolyásolhatja a komolyabb fertőzés tartósságát, súlyosságát. A túlsúlyos betegekben lassabb az autofágia folyamata (a sejtek önemésztő és önmegfiatalító hatása), ez a folyamat alacsony hatásfokkal működik a túlsúlyos embereknél, így nincs meg a fehérjék visszaforgatása.” Egy vékonyabb, normál testsúlyú embernél hamarabb elmúlik a betegség, mert ez tökéletesen működik, vagyis nem az életkor, hanem az életmód az egyik döntő jellemző.

A tanulmányban a Szegedi Tudományegyetem Tüdőgyógyászati Klinika, Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, és a Infektológiai Klinika betegei vettek részt, akik akut kezelésre jártak – ők adtak vérmintákat, és egy részük tüdőbiopsziának is alávetette magát. Az oltás hatékonysága sajnos nem derült ki, mert többnyire olyanok vettek részt a kutatásban, akik már 2,5-3 éve betegek, akkor pedig még oltások sem voltak.

Dr. Pankotai elmondja, hogy most több tanulmány készül, ezek az MTA koronavírus-fertőzés utáni tüneteket vizsgáló pályázatán nyertek, ahogy ők is.

Még a leíró tanulmányok elején vagyunk, de a miénk az egyik első, ami leírja a morfológiai problémát és a tünetegyüttest. Egy olyan teszt alapjait is letettük a tanulmány második felében, ami vérszérumból működhet, és a folyamat súlyosságának monitorozására alkalmas.

Az ugyanis, hogy mennyire akut a long-Covid fenotípusa vagy tünetegyüttese, korrelál azzal, hogy az ilyen pácienseknek mennyi a mitokondriális DNS-mennyisége a szérumban. Sokkal kevesebb, és erre építhető egy teszt az elhúzódó Covid kiszűrésére és a betegség súlyosságának megállapítására. „Most két szabadalmat beadtunk, és a továbbiakban azt vizsgálnánk, hogyan fordíthatók vissza a betegség fennmaradó tünetei, és táplálékkiegészítőkkel – az említett Q 10-zel például – hogyan lehet felerősíteni a szervezetet, illetve megoldani a long-Covid okozta mitokondriális problémát.”

(Borítókép: A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) központi épülete a Dugonics tér 13-ban 2018. március 21-én. Fotó: Jászai Csaba / MTI)