A koronavírus az agyat is megrágja, de nem mindenkire hat egyformán

GettyImages-1157798734
2022.01.27. 10:12
Mi az oka annak, hogy a Covid–19 egyeseknél hosszú távú elváltozásokat, másoknál néhány napig tartó, influenzaszerű tüneteket okoz? Milyen következményei lehetnek szervezetünkre a fertőzésnek? Íme, az aktuális tények, különös tekintettel a vírus neurológiai tüneteire.

A koronavírus – definíciója szerint – akut légzőszervi szindróma, amely influenzára jellemző tünetekkel jelentkezik (köhögés, fáradtság, láz, torokfájás), de ez utóbbitól eltérően különféle neurológiai tünetekkel is együtt jár. Gondoljunk csak az ízlelés-szaglás elvesztésére, a fejfájásra és az olyan pszichológiai tünetekre, mint a depresszió vagy a pszichózis. De különös és még mindig felderítetlen, hogy miért nem hat mindenkire ugyanúgy a vírus. Van, aki „hosszú Covidban” szenved jóval a gyógyulás után is, amihez rossz esetben neuropszichiátriai tünetek is kapcsolódnak. Más úgy heveri ki, mint egy náthát, mindenféle utólagos elváltozás és negatív hatás nélkül.

Ennek okait vizsgálta Avindra Nath, a National Institute of Neurological Disorders and Stroke (NINDS) klinikai igazgatója, valamint Serena Spudich, a Yale Orvostudományi Karának neurológia fertőzésekkel foglalkozó szakembere. Együtt publikálták tanulmányukat a tünetekről, különösen az idegrendszeri hatásokról és a hosszú Covid-szimptómáról.

Vírus az agyban

Mint minden súlyos légúti és anyagcserezavarral járó betegség esetében, így a Covidnál is beszámoltak a betegek fejfájásról, koncentrációs nehézségekről és általános gyengeségről. De sokuknál fordult elő agyvérzés és agyi, idegi szövetkárosodás is, vagyis a fertőzés súlyosan érinti az agyi érrendszert és az idegszövetet is. Az esetszámok növekedésével a tudósok felismerték, hogy nem csupán légzőszervi megbetegedésről van szó, hanem több szervet érintő, komplex tünetegyüttessel járó fertőzésről. A vese, a gyomor, a bélrendszer, a szív, az agy mind veszélyben vannak a Covid árnyékában.

De a szövődmények nem egyszerre jelentkeznek. Az agyi erekkel kapcsolatos elváltozások a légúti tünetek megjelenésével egy időben, esetleg korábban, míg a központi gyulladásos állapotok átlagosan két héttel később jelentkeztek.

Ezek a tünetek azt a feltételezést támasztják alá, hogy a fertőzés a vírusos agyvelőgyulladáshoz hasonlóan képes behatolni az agyba, az idegrendszerbe. Ez utóbbinál a vírus az agyi szövetek gyulladását okozza, ami mozgási problémákhoz, légzésnehézségekhez vezet. De a Coviddal fertőzöttek agyszövetének vizsgálatánál nem tudták kimutatni a vírusmolekulák nagy számú agyi jelenlétét.

A vírus ideggyulladást és rendellenes neuroimmun-válaszokat okoz, ezért van az, hogy a neurológiai állapotok nem egyszerre jelentkeznek: először az agyat érintik, majd az idegrendszer többi részét – az izmokat, a szerveket. A vírusfertőzés valószínűleg már a kezdeti stádiumban behatol az agyba, és innen könnyen elterjed az idegrendszerben. A gyulladást hordozó molekulák az érrendszerben keringve minden akadály nélkül eljutnak az agyi és idegi régiókba. Ha, és most jön a lényeg, az agyban már eleve volt valamilyen kismértékű elváltozás, rendellenesség, ami eddig nem okozott problémát (pl. apró vérrögök), akkor válhat súlyosabbá, és vezethet neurológiai tünetekhez a fertőzés.

Sztrók és Covid

A tanulmány szerint az akut Covid-fertőzés a sztrók kockázatát is növeli. A magyarázat egyszerű: a vírus megterheli a szívet, mert a legyengült tüdő nem tud tökéletesen működni, lassabb az oxigéndús vér pumpálása a szervezetben. A Covid agyi érrendszeri eseményei gyakran fordulnak elő azoknál, akik hajlamosak az érrendszeri betegségekre, mert idősebbek vagy szívbetegek, vagy mindkettő. Így Covid-nátha helyett érgyulladássá, trombózissá, infarktussá súlyosbodhat a fertőzés. A súlyos, akut Covid–19 hozzájárulhat a szervrendszeri elégtelenséghez, szisztémás gyulladásokhoz.

Long Covid

A világjárvány kezdete óta a betegek akut fertőzést követően elhúzódó szindrómákat írtak le, amelyeket ma long Covidnak hívnak. Ha a kezdeti Covid-fertőzés során a mitokondriumok (a sejt energiatermelő központjai) komoly károsodást szenvedtek, jelentkezhetnek a Covid utáni hosszú távú tünetek (pl. fáradtság, agyköd), mivel a mitokondriumok felelősek az anyagcsere és az agyműködés energiaellátásáért. Ezek a tünetek, amelyek a kezdeti stádiumtól számítva még minimum 8-12 hétig fennállnak, túlnyomórészt neurológiai és pszichiátriai jellegűek, például a memória és a koncentráció zavarai, fejfájás, megváltozott bőrérzet, fáradtság, súlyos esetekben téveszmék és paranoia. A kutatók megfigyelései szerint a Covid a Lyme-kór utáni tünetekkel mutat hasonlóságot, vagyis a szintén veszélyes kullancskór és a Covid fertőzése, terjedése hasonlóan megy végbe a szervezetben.

A vizsgálatok szerint a long Covidban szenvedő betegek agyában csökkent az anyagcsere-aktivitás, de hogy mi vezet a tünetekhez és az elváltozásokhoz, még nem ismert. A feltételezések szerint az immunrendszer sérülése (a fertőzés után is megmarad a tartós immunaktiváció), állandósult autoimmun zavar, érrendszeri diszfunkció vagy a betegség által kiváltott sérülések maradványai okozzák. Bizonyos betegségek hajlamosíthatnak a long Covid tüneteire, pl. a kontaminált bél szindróma, irritábilis bél szindróma, krónikus gyulladásos betegségek. De könnyű prédái lehetünk a betegségnek és az elhúzódásának akkor is, ha tápanyaghiányosan étkezünk (B-, C-, D-vitamin!), túlsúllyal vagy cukorbetegséggel küzdünk.

Fiatalok veszélyben

Sokan, akik az akut Covid–19 után elhúzódó neurológiai tüneteket tapasztaltak, még nincsenek 50 évesek, és a fertőzés előtt egészséges és aktív életet éltek, alapbetegség nélkül. Többségük soha nem került kórházba a betegséggel, ami enyhe lefolyásra utal. Aggasztó, hogy a hosszú távú romlás nagymértékben érinti ezeket a kórtörténet nélküli fiatalokat. Tüneteik hasonlóak a krónikus fáradtság (CFS) szindrómához: állandó fáradtság, izom-ízületi fájdalom, fejfájás, bélproblémák.

Jelenleg a betegek neurológiai elemzései még hiányosak, de a kutatók sietnek az esetek feltérképezésével, mert a mostani adatok szerint a fertőzés felgyorsíthatja egyes neurodegeneratív betegségek, mint pl. az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór kialakulását.

(Borítókép: Az emberi agy  modellje. Fotó: Matthew Horwood / Getty Images)

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Hírek