Veszélyben az éjszakai baglyok, halálos betegség fenyegetheti őket
További Tudomány cikkek
-
A NASA szerint az eddigi legpusztítóbb El Nino közeleg, itt vannak a legfrissebb műholdfelvételek - Az agy saját immunsejtjei is az alkohol áldozatává válhatnak, döbbenetes eredményre jutottak a kutatók
- Matekórára járnak a kutyák, és ez a gyerekek tanulását is megváltoztatja
- Szellemeket láttak, egymástól függetlenül, mégis ugyanarról beszéltek
- A depresszió egy új típusát azonosíthatták, amelyre a hagyományos gyógyszerek kevésbé hatásosak
Vannak, akik reggel jönnek lendületbe, mások éjjel szárnyalnak, attól függ, melyik kronotípusba tartozunk. Dr. Michael Breus alvásspecialista szerint napi rutinunk és teljesítményünk szoros kapcsolatban áll azzal a belső, genetikailag definiált ritmussal, ami megmondja, mikor vagyunk a legaktívabbak, és mikor vágyunk pihenésre.
Négy kronotípusba sorolja az embereket: a medvék 23 óra körül fekszenek le, reggel könnyedén ébrednek, délelőtt és kora délután még szellemileg a topon vannak, majd folyamatosan lassulnak, és késő délutánra elfáradnak. Az oroszlán már este 9-kor bebújik a paplan alá, de reggel 5-kor kukorékol, vagyis oroszlánbőgéssel ébred, hajnalban energikus, de korábban elfárad, mint a medve, hiszen régebb óta pörög. A farkas a klasszikus éjszakázó, éjfélkor is táncol, de 8 előtt nem tud kikelni, ő délután és este szárnyal, délelőtt használhatatlan. A delfin a rossz alvó, legkorábban 23 óra körül alszik el, viszont az alvása zaklatott, reggel ugyan éber, de napközben ingadozik az energiaszintje.
Azt, hogy melyikbe tartozunk, a génjeink döntik el, pontosabban a PER3 gén. beállítódásunk Nem lehet megváltoztatni, vagy csak nehezen.
Egy impozáns, a brit Biobank adataira támaszkodó tanulmány január végén jelent meg a Journal of the American Heart Association című folyóiratban, és a kronotípusok egészségét vizsgálta. Több mint 322 ezer, 39 és 74 év közötti felnőttet követtek nyomon közel 14 éven keresztül. Megvizsgálták, hogy a reggeli vagy esti aktivitás hogyan függ össze a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával. A szív egészségét 0-tól 100-ig terjedő skálán értékelték nyolc tényező alapján:
- dohányzás,
- étrend,
- testmozgás,
- vércukorszint,
- testsúly,
- vérnyomás,
- koleszterinszint,
- alvásminőség.
A magasabb pontszám jobb szív- és érrendszeri egészséget jelentett. Az éjszakázó farkasok igen rossz összpontszámokat értek el, és 16 százalékkal magasabb volt a szívroham vagy a sztrók kockázata a követési időszak alatt, mint a korán fekvőké. Az oroszlánok 5 százalékkal kisebb valószínűséggel értek el rossz pontszámokat, mint a medvék.
A baglyok lumpen alakok
Vajon az éjszakai baglyok, avagy farkasok életmódjában van valami, ami rosszabb szívegészségre hajlamosítja őket? Igen, általában többet dohányoznak, rosszabbul alszanak, kevesebbet mozognak, és az étrendjük is egészségtelenebb. Gyakran késleltetett a cirkadián ritmusuk is,
vagyis a melatonin, az alvást elősegítő hormon szintje este később emelkedik meg, de ezzel párhuzamosan a kortizolszintjük, ami segíti a test felébresztését reggel, a szokásosnál később aktivizálódik.
Ez az eltolódás felboríthatja a test szinkronját a normális nappal-éjszaka ciklussal, ami a szervezet „küzdj vagy menekülj” rendszerét túlzottan aktívvá teheti. Vagyis a vérnyomás éjszaka is magas maradhat, a gyulladás és az oxidatív stressz fokozódhat. Idővel ezek a változások károsíthatják az ereket, megzavarhatják a vércukorszintet, és elősegíthetik a plakkok felhalmozódását az artériákban, ami szívbetegségként jelentkezhet.
De az éjszakai baglyoknál megfigyelt szív- és érrendszeri kockázat mintegy 75 százaléka inkább az életmódbeli tényezőkhöz, mint magához a kronotípushoz kapcsolódott.
A legdominánsabb a dohányzás volt, ez 34 százalékban járult hozzá a szív potenciális megbetegedéseihez. Ezt követte a rossz alvás, a magas vércukorszint, az étrend és a testsúly.
Jó hír, hogy a dohányzásról le lehet szokni, a fizikai aktivitást lehet növelni, a vérnyomást és a koleszterinszintet kordában lehet tartani.
Korábbi tanulmányokból az derült ki, az éjszakai baglyok gyakran tapasztalnak úgynevezett szociális jetlaget, ami a belső órájuk és a napi rutinjuk közötti eltérést jelenti. A késő esti étkezések, a kihagyott reggelik, a rendszertelen alvás, a sok éjszakai cigaretta krónikus fáradtságot, teljesítménycsökkenést okoz, és növelheti a keringési betegségek és az elhízás kockázatát.
Nem a mennyiség, a minőség a fontos
Korábbi kutatások azt is megmutatták, hogy még ha összességében elegendő is az alvási idő, a rendszertelen alvás 26 százalékkal növeli a sztrók, a szívroham vagy a szívelégtelenség kockázatát. De emeli a vérnyomást, a koleszterin- és vércukorszintet, gyakran súlygyarapodással jár. Az elhízás a stresszhormonnak köszönhető, ami mobilizálja a cukrot és a zsírt.
Persze az, hogy mennyit kell aludnunk ahhoz, hogy kipihentek legyünk, szubjektív. Egyre több új vizsgálat eredménye, hogy nem lehet meghatározni mindenkinek egységesen a 7-8 óra alvást. Az igények nagyon egyéniek, egyeseknek 6,5 óra elég, míg másoknak 9 sem sok. A „nyolc óra kell” régi mítosz, de a Nemzeti Alvásalapítvány és a Harvard kutatói 7 vagy több órát javasolnak felnőtteknek, és hangsúlyozzák, a 7 óra már jó lehet, nem kell szigorúan ragaszkodni a 8-hoz.
A tanulmány eredményeihez érdemes hozzátenni, hogy már találtak bizonyítékot arra is, hogy az éjszakai baglyok szíve felépítésében és működésében finoman eltér a pacsirtáékétól. Sőt, a Biobank adatai alapján a bagolyság és a rosszabb szív- és érrendszeri egészség közötti összefüggés erősebb lehet a nőknél, mint a férfiaknál. Míg a nőknél 96 százalékkal, a férfiaknál 67 százalékkal nagyobb valószínűséggel találtak rossz általános szív- és érrendszeri állapotot a többiekhez képest.
A konklúzió tehát: az éjszaka aktívabbak, különösen, ha nők, jobban figyeljenek életmódjukra, mert alváspreferenciájuk hajlamosíthatja őket a szív- és egyéb betegségekre, elhízásra.
(Borítókép: Sergey Mironov / Getty Images)