Hiába küzdünk az atkák ellen

A poratkák azért okoznak allergiát, mert az ürülékükkel távozó emésztő enzimek a különféle allergének és más irritáló anyagok számára áthatolhatóvá teszik a bőrt: így az atkáktól való megszabadulás késleltetheti az erre hajlamos egyéneknél az ekcémák vagy az asztma kifejlődését, és ezért mindenféle allergiás betegség elleni védekezést érdemes atkairtással kezdeni - állapították meg japán tudósok.

Védtelenné tesznek

Az asztmát az esetek jelentős részében a házi poratkák okozzák. A kicsiny pókfélék az ágyneműben és a szőnyegekben élnek, és az emberek évente elhullajtott 350-400 grammnyi bőrhámjával táplálkoznak. Az atkák ürülékében található emésztő enzimek egyes emberekben erős allergiás reakciót váltanak ki. Más kísérletek korábban már igazolták, hogy az enzimek hatására az emberi légutak fogékonyabbak lesznek a macskák vagy kutyák által termelt allergén anyagokra. Takai Tosiro, a tokiói Juntendo orvosegyetem kutatója és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy az atkák enzimjei a külső bőrfelületeken is hasonló hatást váltanak-e ki, s eredményeikről az amerikai bőrgyógyászok tudományos folyóiratában (Journal of Investigative Dermatology) számoltak be.

A japán dermatológusok csíkokban ilyen enzimet tartalmazó kencével kenték be a speciálisan tenyésztett szőrtelen egerek hátát, s azt vették észre, hogy a kezelt felületek jobban dehidratálódtak, és több riboflavint szívtak magukba - ez utóbbi azt jelzi, hogy mennyire tudnak a bőrbe behatolni az irritáló anyagok. A kutatók szerint az atkák testével és az ürülékszemcsékkel érintkező bőr elveszti védőgát funkcióját, és szabadon átengedi a káros anyagokat. A gyulladás, a viszketés, a száraz bőr és a poratka allergia mind azzal kezdődik, hogy a poratkák emésztőenzimei lebontják a bőrrétegeket.

Kemény küzdelem

Jill Warner brit allergológus a feltételezésről úgy vélekedett: az irritáció csökkentésével alighanem a későbbi allergia kialakulásának is kisebb lesz a valószínűsége. Sajnos azonban az atkák elleni harc reménytelen: a rendszeres porszívózás, PVC padló, műanyag bevonatú matracok és párnák és az alacsony nedvességtartalmú levegő csökkenti a számukat, de teljesen kiirtani nem lehet őket - olvasható a The New Scientist című angol tudományos folyóirat online kiadásában.