Mégsem védi a bálnákat az amerikai haditengerészet
A szonár összezavarja a bálnák tájékozódóképességét, ezzel óriási károkat okozva az egyébként is veszélyeztetett bálnafajoknak. A Pentagon és a természetvédő szervezetek nyári megegyezése szerint a korlátozást egyelőre a Csendes-óceán egyes területein vezették volna be, ahol nagyobb bálnapopulációk élnek.
Most azonban az amerikai állatvédők bíróság előtt szenvedtek vereséget a tengeri emlősök védelmében folytatott küzdelmükben. Az amerikai legfelsőbb bíróság ugyanis múlt héten engedélyezte Kalifornia partjai előtt a hangradar bevetését a haditengerészet számára, amely ezzel a módszerrel tengeralattjárókat kíván felderíteni. A vádlók bizonyítékokat szolgáltattak arról, hogy a szonár bevetése maradandó károsodást okoz a bálnáknak és más tengeri emlősöknek - mindhiába. Az írásbeli indoklásban az áll, hogy ezt mérlegelni kell a közérdekkel és a haditengerészet érdekeivel szemben, méghozzá "hatásos, valóságos" gyakorlattal.
A bíróság ezzel George W. Bush elnöki rendeletét erősítette meg, amely a haditengerészetet felmentette a környezetvédelmi előírások betartása alól. A környezetvédők tudományosan megalapozott adatai szerint a szonárjelek a víz alatt akkora zajt keltenek, hogy a bálnák és delfinek tájékozódása teljesen megzavarodik, és ennek következtében megsérülhetnek vagy akár el is pusztulhatnak az állatok.
2000-ben a Bahamákon hét elpusztult bálnát vetett partra a tenger, miután az amerikai haditengerészet ott szonárokkal gyakorlatozott. Januárban egy bíróság a bálnák védelmében szigorú előírásokat szabott a haditengerészet számára a Csendes-óceán északi részén, ahol öt veszélyeztetett bálnafaj él. Eszerint a haditengerészetnek egy szonárgyakorlat előtt például fel kell mérnie, hogy kétezer méteres távolságon belül tartózkodik-e bálna a környéken.