Ismeretlen bálnafajt fedeztek fel Japánban

A felfedezés a tudományos világban jelentős érdeklődésre tarthat számot, hiszen az Omura-bálna felnőtt példányai a 12 méteres hosszúságot is elérhetik. Az új barázdásbálna legközelebbi rokonai a közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physerus) és a kék- vagy óriásbálna (Balaenoptera musculus).

Az új bálnafaj felfedezésének története Shiro Wada, a yokohamai állami halászati kutatóintézet zoológusa szerint egészen a hetvenes évekre nyúlik vissza. Akkoriban japán bálnakutatók az Indiai-óceán és a Csendes-óceán határvidékén nyolc olyan tengeri emlőst fogtak ki, amelyek jelentősen különböztek a már ismert fajoktól. Az akkori vizsgálatok azonban nem voltak elegendőek az új faj egyértelmű besorolásához, írta az APA.

DNS-áttörés

Öt évvel ezelőtt egy elpusztult bálnát sodort partra a tenger a Japánhoz tartozó Tsunoshima szigeten. (Más források szerint a nőstény példányt tévedésből ejtették el bálnavadászok.) Az időközben rendelkezésre álló módszerekkel az állat örökítőanyagát használva a kutatók képesek voltak igazolni, amit az agytömeg jellemzői és a külső jegyek alapján már sejtettek: a Balaeinoptera omurai egy önálló faj, és a barázdásbálnák családjának hetedik tagja, írta a Berlin Online.

A kutatók a DNS-vizsgálatok során mintegy mellékesen azt is megállapították, hogy a Balaenopteridae család egy újabb taggal is kiegészül. Mostanáig ugyanis két különböző faj szerepelt Bryde bálna néven, de ezek örökítőanyaga annyira eltérő, hogy a trópusi bálnát (Balaenoptera edeni) átsorolják a barázdásbálnák családjának nyolcadik tagjává, írta a ddp hírügynökség.

Segíthetnek a további vizsgálatok

A felfedezéseket eltérően ítélik meg a terület szakértői. James Mead, a Smithsonian intézet washingtoni természettudományi múzeumának tengeri emlősökre szakosodott szakértője szerint legalább hét további bálnafaj rendelkezik a felsorolt külső jegyekkel. Beható összehasonlításra van szükség ahhoz, hogy egy új fajt elismerjenek, emlékeztetett az amerikai kutató.

A Harward egyetemen dolgozó Joe Roman ugyanakkor kijelentette, hogy a bemutatott bizonyítékok elegendőek, és indokolják a további vizsgálatok lefolytatását.

A kutatók a halászat ellen

Abban viszont a Csendes-óceán mindkét partján egyetértenek a kutatók, hogy az új bálnafajjal kapcsolatos tisztázatlan kérdések világosan megmutatják, mennyire keveset tudunk ezekről az állatokról.

Maguk a kutatók egyöntetűen elutasítják a bálnavadászatot, még kutatási célokból is. A nemzetközi bálnavadászati bizottság 1986-ban betiltotta a bálnák halászatát.

Tesznek a moratóriumra

Japán ennek ellenére évente állatok százait fogja ki, és eközben kutatási célokra hivatkozik. A szigetországban a kifogott tengeri emlősök húsát a vizsgálatok után rutinszerűen minősítik fogyasztásra alkalmasnak és nyomban értékesítik. Norvégia a moratóriumot 1993 óta nem veszi figyelembe, Izland pedig az idén kezdte meg újra a kereskedelmi célú bálnavadászatot.

Tadasu Yamada, a tokiói nemzeti tudományos múzeum munkatársa szerint az új faj populációja kicsi lehet. Beható vizsgálatokra van szükség, mielőtt a vadászatukról döntést hoznak. Joe Roman szerint még a legjobb szándékú kutatási célú bálnavadászat is képes lehet veszélyeztetni ezt az izgalmas felfedezést.