Az eszközzel történő hat hónapnyi agyi stimuláció jobb életminőséget eredményezett a megműtött pácienseknek, akiknek motoros funkciói átlagosan napi négy és fél órával tovább működtek jól. A beültetett eszköz azonban kockázatot is hordoz.
A kis méretű elektronikus eszközt a páciens mellkasába ültetik, innen futnak vezetékek az agyi elektródákhoz, melyek elektromos jeleket küldenek a mozgást koordináló agyi területekhez. A 121 megoperált páciens közül egy halt meg a műtétet követően, agyi véredényeinek roncsolódása miatt. A műtöttek között 3,8-szer nagyobb volt a szövődmények, fertőzések valószínűsége is a kontrollként vizsgált 134 fős, csak gyógyszeres kezelés alatt álló csoporthoz képest, a legtöbben azonban gyorsan felépültek a kutatók szerint.
Az agyi stimulációval élő csoportban átlagosan 71 százalékkal javultak a motoros funkciók és a mozgékonyság, a páciensek érzelmi állapota is jobb lett. Bár a kezelést nem mindenkinek ajánlják az orvosok, "a megfelelő páciensen, a megfelelő csapattal elvégzett műtét nagyszerű eredményt hozhat, mely messze meghaladja a kizárólag gyógyszeres terápiával elérhető hatást" - véli Michael Okun, az amerikai Nemzeti Parkinson Alapítvány munkatársa.