Ha összefonja a karjait, új erőre kap az agya

A Vancouver Sun számolt be a tudományos kutatásról, amelyben a tudósok azt vizsgálták, van-e összefüggés a különféle testhelyzetek, és az agy teljesítménye között. A kísérletben egyetemistáknak kellett betűrejtvényeket megoldaniuk – egy csoportnak ölbe tett, egy másiknak pedig a mellkasuk előtt összefont kézzel. A rejtvények között voltak könnyűek, nehezebbek, és olyanok is amelyeknek nem volt megoldása.

 

A European Journal of Social Psychology szaklapban közölt eredmények szerint a karba font kezű csapat jobb eredményeket ért el, és a megoldhatatlan feladatnál később adta fel a kísérletezést (átlagosan 80 másodperc a 60-nal szemben), mint a kontrollcsoport.

 

Pszichológusok előtt régóta ismert jelenség, hogy a tudatalattink az agyunk bizonyos állapotaiban jellegzetes pózok felvételére utasítja a testet. Az összefont kar is egy ilyen testtartás, ami a kitartó, hosszú koncentrációval jár (nem összekeverendő azzal a testbeszéddel, amikor védekező, vagy érzelmileg elzárkózó magatartásra utal). A kísérletek most azt bizonyították, hogy a mechanizmus fordítva is működik: ha felvesszük az adott testhelyzetet, azzal az agyunkban elő tudjuk idézni a hozzá kapcsolódó állapotot.

 

A kísérleteket vezető Ron Friedman szerint az egész kísérletet a híres kosárlabdaedző, Pat Riley ihlette, aki minden meccset összefont karokkal követett a pálya széléről – a kutatók szerint ezzel a testtartással a játékosai felé is a kitartást és a koncentrációt sugallva.