Herpeszvírus miatt alakult ki a nyelves csók
A leeds-i egyetem tudósai a csókolózás evolúciós jelentőségéről jelentettek meg tanulmányt a Medical hypotheses című orvosi szaklapban. A csók az emberi kultúrák több mint 90 százalékában jelen van, a kutatók pedig arra próbáltak rájönni, hogy milyen evolúciós előnyökkel jár a csók, ami ellensúlyozza azt, hogy közben könnyen elkaphatunk valami csúnya fertőzést a partnerünktől. Arra jutottak, hogy éppen ez a hátránynak gondolt jelenség teszi potitív evolúciós stratégiává a csókolózást, méghozzá a HCMV (humán cytomegalovírus) nevű herpeszvírus miatt, ami a becslések szerint a felnőttek 50-85 százalékaban található meg. A primer HCMV-fertőzés borzasztó veszélyes a terhesség alatt: a gyerekek, akiknek az édesanyja a terhesség alatt fertőződik meg először a vírussal, és megkapják a HCMV-t a méhlepényen keresztül, gyakran súlyos testi rendellenességekkel születnek.
Mivel a herpeszvírus a nyálban is jelen van, és nyelves csókkal lehet a legkönnyebben elkapni, a brit tudósok szerint a nő így befolyásolni tudja, hogy az adott férfitől már a terhesség előtt megkapja a fertőzést, a szervezete felkészüljön a védekezésre, így a terhesség során a magzat már ne kaphassa meg a veszélyes primer fertőzést. A csók tehát gyakorlatilag védőoltásként működik a még meg sem fogant gyermekek számára, írják a kutatók tanulmányukban, amiben felhívják a figyelmet arra is, hogy a HCMV minden emberben egyedi, így a nő a csók útján elkapott fertőzéssel csak az adott a férfitól való gyermekeit védi meg.
Rovataink a Facebookon