Kitenyésztették a sörillatú rózsát
A University of Florida egyetem kutatóinak sikerült egy kutatás során véletlenül rábukkanni azokra a génekre, amelyek a virágok illatát szabályozzák. Az első kísérletek alapján a rózsaillatú petúnia, illetve a fenyő- és sörillatú (pontosabban a root beer nevű üdítőital, ami nagyjából annyira sör, mint a gyömbérsör) rózsa létrehozása tűnik a legegyszerűbb feladatnak, később azonban szabadon manipulálhatók lesznek a virágok illatai.
A kutatócsoport a petúnia génjeit vizsgálta; ezt a virágot szokták modellként használni a paradicsommal, krumplival, dohánnyal, és más haszonnövényekkel kapcsolatos kísérletekhez. Az amerikai genetikusok azokat a géneket keresték, ami virágok etiléngáz-kibocsátását szabályozza. Az etiléntől hullanak le a be nem porzott bimbók – ha ezt a funkciót sikerül kikapcsolni, vagy késleltetni, akkor több ideje marad a beporzódásra a virágoknak, és a végeredmény több termés az adott növényen.
A petunia genomjának feltérképezésekor bukkantak rá a kutatók arra a 12-13 génre, aminek eddig ismeretlen volt a funkciója, és kiderítették róluk, hogy az illatanyagok termeléséért és kibocsátásáért felelősek. Ezeknek a géneknek a manipulálásával sikerült elérni az ismert üdítőitalra emlékeztető illat, vagy a jellegzetes fenyőillat kibocsátását. A kutatók most arra várnak, hogy a génkezelt petúniák frissen elültetett magjai kihajtsanak, és kiderüljön, hogyan öröklődnek a génmanipulációval megváltoztatott illatok.
Ha a kísérletek beválnak, az intenzívebb illatú, így kívánatosabb virágok és gyümölcsök létrehozásához vezethet, aránylag olcsón (a kutatók szerint a rózsa illatának genetikus felturbózása nagyjából 10 centtel drágítaná meg a virág árát); illetve fel lehetne támasztani olyan illatokat is, amelyek az utóbbi évszázad növénynemesítési során elvesztek, mert a nemesítők csak a termés növelésével törődtek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon