Indiana Jonesnak meg kellett volna halnia
Az Indiana Jones-sorozat negyedik része ugyan jól teljesített a mozipénztáraknál (közel 800 millió dolláros jegybevétel világszerte), de a rajongóknak súlyos csalódás volt a film. A legkomolyabb felháborodást a film elején az a jelenet okozta, amikor Indy egy hűtőbe bújva vészel át egy kísérleti atomrobbantást – sokak szerint ez a jelenet példázza legjobban, hogy a készítők mennyire nem tisztelték a trilógiát, és milyen gagyi módon próbálták túllicitálni azt. A „nuking the fridge” kifejezés filmrajongói körökben a szinonimájává vált egy klasszikus film értelmetlen, az eredetit meggyalázó folytatásának.
Érdekes módon a sokat szidott jelenetet George Lucas és Steven Spielberg is a saját ötletének tartja. Spielberg az Entertainment Weeklynek adott interjújában jelentette ki, hogy ő találta ki a jelenetet, és ne Lucast bántsák érte a rajongók, míg Lucas a New York Timesnak bizonygatta, hogy valójában az ő ötlete volt, sőt, egy 15 centi vastag dossziéja volt a számításokkal, amelyek bizonyítják, hogy reális a jelenet, valóban túlélhető a robbanás, a sugárzás és a zuhanás.
Utóbbi kijelentés csapta ki végképp a biztosítékot dr. David Schechner fizikusnál, aki hosszas tudományos számítással bizonyítja, hogy Lucas blöfföl, és a valóságban Indiana Jonesnak többszörösen meg kellett volna halnia egy ilyen mutatvány közben.
Dr. Schechner abból indult ki, hogy a bomba robbanásának ereje 10 és 44 kilotonna között lehet (ekkora kísérleti robbantásokat végeztek az amerikaiak 1957-ben, amikor a film játszódik), a főszereplő és a hűtő tömege pedig összesen 170 kilogramm. Az elszálló hűtő sebessége ebből 38,32 m/s-nak adódik, ezt összevetve a hirosimai és nagaszaki robbanások adatai által becsült szél sebességével, azt kapjuk, hogy a hűtőre a robbanás 2,9 megapascal nyomást fejt ki, ami 47-szer akkora, mint egy vonatszerencsétlenségnél a vasúti kocsikat összelapító erő. A robbanás lökéshulláma által eldobott hűtőben Indyre 1560 g gyorsulás hat, a százszorosa annak, amit a vadászpilóták még eszméletvesztés nélkül képesek kibírni. A levegőben a súrlódás keltette 450 Celsius-fok körüli hőt a földet éréskor 2,6 millió newton erőhatás követi, ráadásul a robbanás el is szívja az oxigént a detonáció környezetéből, így Indy nemcsak halálra ég és laposra passzírozódik, de meg is fullad. És ha ez nem lenne elég, a hűtő borítása messze nem csökkenti eléggé ahhoz a robbanás gammasugárzását, hogy azt az emberi szervezet túlélje.
Rovataink a Facebookon