A koncertek károsítják a hallást
A House Research Institute kutatói megállapították, hogy a tinédzserek 72 százaléka tapasztal halláskárosodást egy koncert után. Bár maga a jelenség nem állandó, ha valaki gyakran teszi ki magát ritmikus zajnak huzamosabb ideig, a károsodás állandóvá is válhat. Jennifer Derebery, az intézet kutatója szerint fontos elmagyarázni a fiataloknak, hogy nem csupán a koncerteken tapasztalható fokozott zajterhelés, hanem az otthon hallgatott hangos zene is károkat okozhat. Ha valaki sokszor teszi ki magát 85 decibelnél nagyobb zajnak, az a belsőfülben található szőrsejtek működésének leállásához, majd a hallás részleges, esetleg teljes elvesztéséhez is vezethet.
A kutatás során 29 tinédzser hallását tesztelték koncert előtt és után. A kísérletben részt vevőknek a kutatók elmagyarázták, hogy fontos lenne fülvédőt használniuk, de mindössze hárman használták azt a koncert során. Az előadás alatt három kutató hangnyomásmérővel ellenőrizte a koncert hangerejét; a háromórás műsor alatt az 1645 mérésből 98,5 decibel volt az átlagos hangerő, a huszonhat számból pedig tíz is hangosabb volt száz decibelnél, ami jóval fölötte van az egészségügyi határértéknek.
A kísérlet során kiderült, hogy a résztvevők 72 százaléka szenvedett el részleges halláskárosodást. A tinédzserek 53,6 százaléka úgy vélte, nem hallanak olyan jól a koncert után, mint előtte, 25 százalékuk pedig fülcsengésre vagy fülzúgásra panaszkodott, amit a koncert előtt nem tapasztaltak.
Gyors regenerálódás vagy tartós károsodás?
A kutatók érthetőnek találták a jelenséget. A halláskárosodást elsősorban az ingerküszöb-eltolódás okozza, de idővel – miután az ingerküszöb 16-48 óra alatt normalizálódik – a normális hallás is visszatér. A koncert után a résztvevők többsége elvégezte a Distortion Product Otoacoustic Emissions (DPOAE) tesztet, ami a külső szőrsejteket vizsgálja a belsőfülben - ezekről feltételezik, hogy a hallás szempontjából a legfontosabb sejtek. A kutatók megállapították, hogy a fokozott zajterhelés következtében a szőrsejtek működése részlegesen vagy teljesen is leállhat, ez pedig maradandó károsodást okozhat.
Derebery szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy egyértelműen megállapítható legyen a zajkibocsátás káros mivolta; egyelőre csak feltételezik, hogy a fejlődő szervezet számára az egészségügyi határérték feletti zaj károsabb, mint a felnőttekre. A kutató úgy véli, a koncerteken biztosítani kéne a hangerő szintjét, megelőzve az idősebb korban kialakuló neurológiai károsodást és a részleges hallásvesztést. Derebery a kísérlet eredményeire alapozva úgy véli, hogy mivel 29 fiatal közül csupán hárman használták a füldugót, annak ellenére, hogy biztatták őket a használatukra, azt kell feltételezniük, hogy ez az általános hozzáállás, így biztosítani kell számukra az egészségkárosodás nélküli szórakozás lehetőségét.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon