Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Brit tudósok cikkek
Újabb tanulmány született a zebracsíkokról, azonban ezúttal nem újabb ötlet született arról, mi értelme is lehet a csíkosságnak, hanem az egyik legrégebb óta ismert magyarázatot cáfolták a kutatók.
A tanulmány társszerzője, Tim Caro, a Kalifornia Egyetem biológusa elmondta, hogy a vizsgált teória még Charles Darwintól származik, és a csíkokat a ragadozók összezavarására alkalmas mintaként magyarázta.
A kutatók most azt vizsgálták, jelent-e bármilyen optikai tuningot a csíkosság akkor, ha nem az ember, hanem a zebrákra vadászó oroszlánok és hiénák szemével vizsgáljuk a kérdést. Micsoda meglepetés: nem, nem jelent.
A különböző szűrőkkel oroszlán- és hiénakompatibilissé tett digitális fotók értékelésekor kiderült, hogy a csíkok sem nappali fénynél, sem szürkületkor, de éjjel sem látszanak olyan távolságról, ahonnan a zebrákra vadászó állatok még vizsgálódnak, csak akkor látszanak igazán, mikor az állatok már jóval közelebb érnek a zebrákhoz. Ez a jóval közelebb valójában azt jelenti, hogy az oroszlánok és hiénák szeme már csak bőven a támadás megkezdése után veszi észre a csíkokat: ötven méter a határ nappal, jó 30 méter szürkület idején, de éjjel mindössze 9 méterre csökken ez a távolság – a zebrák ilyen közelről már nem nagyon vannak rászorulva a csíkosságra a védekezés terén, például azért sem, mert legtöbbször kiszagolják vagy meglátják a támadóikat.
Valahogy így látják a zebrákat a különféle ragadozók és az ember.
A kutatók szerint a csíkokat egyfajta rejtőszínként magyarázó elképzelés puszta hagyomány, tudományos alapja sosem volt, így nem meglepő, hogy az első, tudományos igényű vizsgálat kimutatta, hogy mennyire nincs igazságalapja.
Egy másik elképzelés szerint a csíkok a zebrákat segítik, hogy az állatok messzebbről meglássák és azonosítsák egymást, hogy a csorda tagjai könnyebben együtt tudjanak maradni. A kutatók ezt is vizsgálták, és bár elismerik, hogy a zebrák szeme valóban kicsit messzebbről kiszúrja a csíkokat, mint mondjuk az oroszláné, de ez nem jelenti, hogy a csíkoknak bármilyen szerepe van a csorda együt tartásában: más, csordában élő fajok esetében nincsenek csíkok, mégis legalább olyan jól együtt tudnak maradni, mint a zebrák.
A zebracsíkok rejtélye tehát továbbra is megmarad: valójában a mai napig inkább csak tippek léteznek a mintázat magyarázatára, mintsem megdönthetetlen bizonyítékok. Nagyjából egy éve született meg az az elmélet, amely az állatok hőháztartását segítő megoldásnak gondolta a csíkokat az alapján, hogy elemezte a csíkos állatok mennyisége és az adott élőhely időjárása közti összefüggéseket. A bírálók szerint viszont az UCLA tanulmánya csak igen körülményesen értékelhető okból próbál okozatot faragni, pont úgy, ahogy egy másik tanulmány, amely szerint a zebrák csíkjai a legyek ellen alakultak ki. Ez utóbbi szintén egyike a csíkok modern magyarázatainak: a kutatók szerint a legyek, ha választhatnak, inkább homogén felületekre szállnak le, nem csíkosra.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon