A dadogók agyában megváltoztak az idegpályák, derítették ki német kutatók tomográf-felvételek segítségével. A 3 és 5 év közti gyerekek gyakran dadognak, ám mintegy egy százalékuknál a probléma később sem múlik el.
Martin Sommer, a Göttingen egyetem klinikájának neurológusa és Christian Büchel, a Hamburg-Eppendorf egyetemi klinika kutatója az eredményeiket a Lancet szakmai folyóiratban jelentették meg.
Hiányzó idegpályák
Sommer és Büchel 15 dadogót és ugyanennyi beszédzavar nélküli önként jelentkezőt vizsgált meg. A dadogók esetében megállapították, hogy a bal agyfélteke egyik központja, a beszédtevékenység tervezéséért és a helyes nyelvtanért felelős régió rossz kapcsolatokkal rendelkezik az agy motorikus központja felé.
A motorikus központ többek közt a gégefő mozgatásáért felel. A beszédzavarral küzdő embereknél hiányzik a két központot összekötő idegpályák idegszövetének mintegy harmada, nyilatkozta Büchel a ddp hírügynökségnek.
Néha nem átmeneti
"Ez az eltérés valószínűleg a harmadik és az ötödik életév között alakul ki, amikor sok gyerek átmenetileg dadog", mondta a kutató. A gyerekek mintegy egy százalékánál a beszédzavar nem bizonyul átmenetinek. A tomográfiás felvételekkel esetleg kideríthető, hogy mi történik ezeknél a gyerekeknél.
A jelenlegi vizsgálatok alapján valószínűnek tűnik, hogy az agyban jelentkező eltérések oka genetikai eredetű, mondta Büchel. Mivel a nőket ritkábban érinti a dadogás problémája, mint a férfiakat, a jelenség oka esetleg a nemi hormonok génkészletében rejlik. Most Büchel és kollégái további vizsgálatokkal ennek szeretnének utánajárni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
