Megjelent a rák tudástárának első kötete
A Nature című tudományos folyóiratban közzétett adatok ismerete európai és amerikai kutatók véleménye szerint új lökést ad a páciensek egyedi genetikai profiljára szabott rákgyógyászat fejlődésének. A rákkutatás alapját jelentik azok a laboratóriumi vizsgálatok, amelyek különböző típusú ráksejtek tenyésztésével zajlanak. A tudósoknak több száz típusú sejtvonal áll a rendelkezésére. Ezeken tanulmányozhatják, hogy a rák ellen kifejlesztett új hatóanyagok miként hatnak az emberi szervezetre.
A brit Wellcome Trust Sanger Intézet a világ több kutatóintézetével együttműködve állította össze a több száz sejtvonal adatait tartalmazó katalógust, melyet két közlemény formájában a Nature legutóbbi számában hoztak nyilvánosságra. A rák tudástára eddig azt tartalmazza, hogy hatszáznál több sejtvonal miként viselkedik százharminc, különféle típusú rákgyógyszerrel szemben, és megállapítja a szerekre való érzékenységhez kapcsolódó genetikai jegyeket. Utóbbi azért szükséges, mert kulcsfontosságú lehet a páciens túlélése érdekében, hogy minél gyorsabban megtalálják azt a szert, amely szempontjából, hogy milyen gyorsan találják meg azt a szert, amelyre jól reagál a daganata.
Az egyik publikáció vezető szerzője, Matthew Garnett, a Cambridge-i Sanger Intézet kutatója; a másik Levi Garraway, az amerikai Harvard Egyetemen működő Broad Intézet és az MIT (Massachusettsi Műszaki Egyetem) professzorának nevéhez fűződik. Garraway és Garnett egyaránt úgy vélik, hogy az adatbázis hozzásegítheti a szakembereket a személyre szabott rákterápiák kialakításához. Miután elkészítik a páciensek daganatának genetikai ujjlenyomatát, azt az adatbázissal összevetve dönthetnek a vélhetően leghatékonyabb kezelésről.