Őssejtet nyertek ki egy 17 napos holttestből
Francia kutatók megállapították, hogy egy holttestben több mint két hétig maradhatnak meg alvó állapotban az őssejtek, amelyeket ki lehet nyerni, életre lehet kelteni, majd más típusú, működő sejtekké alakítani. A Nature Communication című tudományos folyóiratban megjelent publikáció újabb ismereteket tár fel az őssejtek rugalmasságáról; ez a tulajdonságuk teszi őket alkalmassá arra, hogy a felhasználásukkal károsodott szöveteket állítsanak helyre.
A párizsi Pasteur Intézet kutatói szerint figyelemre méltó, hogy a vázizomzatban lévő őssejtek a halál beállta után tizehét nappal is élnek az emberben. Az állatkísérletek hasonló eredményt hoztak: az egerekben 16 napig maradtak meg az őssejtek. Mindkét érték jóval magasabb az eddig feltételezett egy-két napnál. A kutatók kísérleteiből az is kiderült, hogy az őssejtek megtartották differenciálódási képességüket, és hibátlanul működő izomsejtekké lehetett átalakítani őket. A felfedezés új őssejtforrást jelent, és az őssejtmegőrzés új módszereire is rávilágít.
Fabrice Chretien kutatásvezető és csoportja vizsgálataiban úgy találta, hogy a vázizomzati őssejtek csökkentették anyagcseréjüket és energiafelhasználásukat; egyfajta alvó állapotba kerülve élték túl a halál utáni napokat. A továbbiakban mintákat vettek egértetemek csontvelőjéből is, ahol a vérsejtek termelődnek a csontvelői őssejtekből. Utóbbiak négy napig maradtak életképesek a halál beállta után: ekkor még megtartották azt a képességüket, hogy csontvelő átültetés után új szöveteket hozzanak létre.
A kutatók szerint, ha az előzetesen hozzájáruló donoroktól a halál beállta után őssejteket nyerhetnek, akkor enyhíthetik a meglévő sejt- és szövethiányt. A szakemberek ugyanakkor óvatosságra intenek, mert bár a megközelítés nagyon ígéretes, további vizsgálatokra van szükség, mielőtt embereken tesztelnék az eljárást.