Móric
5 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Megtaláltuk Matolcsy piros pöttyeit

2012.11.19. 17:20
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt héten egy lakossági fórumon feltett kérdésre válaszolva azt mondta, ázsiai származásunkat az is bizonyítja, hogy akárcsak a japán gyerekeknél, a magyar újszülöttek fenekén is piros pöttyöket találhatunk. A miniszter tévedett, pedig ha pontosabban utánanéz, igaza is lehetett volna. Utánajártunk, mire gondolhatott.

„Kisgyermekeink fenekén, olyan százból harmincból hat hétig kis piros pont van, mint a japán kisgyermekek fenekén – mondták nekem japán tudósok” – hangzik el a videóban. Rövid kutatómunka után megtaláltuk, mire gondolhatott a miniszter, amikor piros pöttyre gondolt: nem pont az, hanem folt, nem feltétlenül a fenéken jelenik meg, nem hat hétig, hanem akár pár évig is látszik, és nem piros, hanem kék, esetleg barna. A japánokhoz, legalábbis kelethez viszont valóban köze van: mongolfoltnak hívják a jelenséget.

Japánul a foltot a hivatalos, mongolfoltot jelentp megnevezés mellett a siri ga aoi (尻が青い) névvel is illetik, ami azt jelenti: éretlen még, kék a feneke. A mongolfolt több helyen a mitológiába is beépült. Mexikóban azt mondják rá: la patada de Cuauhtémoc, ami annyit jelent, hogy Cuauhtémoc azték uralkodó rúgása. Koreában úgy gondolják, Samsin-Halmang, az élet istene rúgja ki az anyából a csecsemőt, ezért a folt.

Folt, nincs

A jelenség újszülötteken és kisgyermekeken megfigyelhető, nevezik még gyerekpöttynek, szemita foltnak, újszülött szakrális kék foltjának és veleszületett melanocitózisnak is. A mongolfolt nevet Erwin Bälz német antroplógustól, a japán uralkodócsalád személyi orvosától kapta, aki azt gondolta, a kék foltok csak a mongoloid rasszon belül figyelhetőek meg.

A foltok általában néhány év alatt eltűnnek, 7-13 éves korra pedig szinte mindenkiről. Emiatt nem szükséges külön kezelni sem. Viszont családvédelmi szakembereknek gyakran félreértésekre ad okot, mert hasonlít egy bántalmazás miatt kialakult véraláfutáshoz.

Nem piros

A mongolfolt kék, kékesszürke, kékeszöld, vagy kék-fekete színű vékony jóindulatú anyajegy a bőrön, amely születéskor, vagy nem sokkal utána, gyerekkorban jelenik meg. Szélei általában halványabbak, alakja pedig szabálytalan. Számuk és nagyságuk változó, fiúkon és lányokon is előfordul.

Tipikus mongolfolt
Tipikus mongolfolt

A mongolfoltok általában a gerinc kezdeténél, a hát alsó részén és a fenéken, az ágyéki területen találhatók. Ritkábban megjelenhetnek a vállakon, a hát felső részén, a kezeken, a csuklón, a lábszáron, a bokán és a hason. Nem jellemző a tenyereken, talpakon, a fejen és az arcon.

Több változata ismert: a tartós mongolfoltok nagyobbak, és élesebb szélük van. A mélykék mongolfoltok sötétebbek, kontúrjuk éles, és néha annyi ideig megmaradnak, mint a tartós mongolfoltok. Az ektópiás vagy megtévedt mongolfoltok szokatlan helyeken fejlődnek ki, például az arcon vagy a végtagokon.

A mongolfoltokat a melanocitákban (pigmentsejtekben) található melanin okozza: beszorulnak a bőr egyik rétegébe, az irhába, amíg a magzati fejlődés alatt a velősánctól a felhámba tartanak. Mikroszkopikus méretben ezek a melanocitózisok népcsoporttól függetlenül minden újszülöttön láthatóak. Megjelenésük típusai népcsoportonként változnak.

Elterjedt

A mongolfoltok előfordulási gyakorisága változó a különböző etnikai csoportok között, akárcsak a pigmentáció mélysége. A mongolfoltok gyakoriak a mongolid népeknél, a kelet-ázsiaiak, mikronéziaiak, polinéziaiak, kelet-indiaiak és az afrikai népcsoportok között, de a ritkák kaukázusiak és a többiek között.

A baloldali képen látható foltok tíz éven belül biztosan eltűnnek, a középső és jobb felső fotón mélykékek megmaradnak, a lábfejen látható szintén eltűnik
A baloldali képen látható foltok tíz éven belül biztosan eltűnnek, a középső és jobb felső fotón mélykékek megmaradnak, a lábfejen látható szintén eltűnik

A tokiói orvosi egyetem által összegyűjtött statisztikák szerint az ázsiaiak és a kelet-afrikaiak 95-100, az amerikai őslakosok 85-90, a hispánok 50-70, a kaukázusiak 1-10 százaléka rendelkezik mongolfolttal. Spanyolországban egy Coria del Río nevű kisvárosban történelmi okokból szintén sokan rendelkeznek vele: itt volt japán első hivatalos spanyol követsége a 17. században.

Magyarországon sem ritka

Tálosi Gyula, a Szegedi Klinika neonatológusa (az újszülöttek élettanával foglalkozó szakember) megerősítette, hogy a mongolfolt magyar csecsemőknél is előfordul, sőt nem is ritka, előfordulási aránya területtől függően akár húsz százalék is lehet. A szakember szerint sokszor azonban nem foglalkoznak vele, nem is veszik észre a foltot – főleg mivel születéskor néha nem látszik, csak később, csecsemőkorban. Ráadásul mivel úgy néz ki, mint egy véraláfutás, itthon is sokan azt hiszik, hogy a baba megütötte magát.

Tálosi szerint az europid népcsoportnál ritka jelenség Magyarországon – és főleg a Kunságban – kicsit gyakoribb az átlagosnál, erre magyarázat, hogy Ázsiából érkezett őseink genetikai állománya keveredett a helyi népekével. Erre utal a mongolfolton kívül a felső szemhéj bőrredője, a mongolredő is.

Teljesen téves viszont ez alapján azt feltételezni, hogy genetikailag közeli rokonságban állnánk a japánokkal (ezt a téveszmét legutóbb amúgy Grespik Lászlótól olvashattuk). Az MTA Szegedi Biológiai Központjának Genetikai Intézete és az MTA Régészeti Intézete Raskó István vezetésével évekig kutatta a honfoglaló magyarok eredetét, DNS-mintákat is elemezve. A vizsgálatok a korábban is feltételezett közép-ázsiai  származást támasztották alá, a sokszor Európa és Ázsia természetes határának tekintett Urál pedig igen messze van Japántól (ahova Ázsia délkeleti vagy északkeleti részéből költöztek az őslakosok). Mára persze az ázsiai származás erősen felhígult, ma a magyarokhoz genetikailag a környékbeli népek (szlovákok, osztrákok, horvátok, stb.) állnak a legközelebb.