Szivárványos guppikkal a dengue-láz ellen
Lárvaevő halak betelepítése segíthet a szúnyogok által terjesztett dengue-láz terjedésének megfékezésében – derült ki az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön bemutatott közös tanulmányából.
A főleg az ízületeket megtámadó kórt egy bizonyos szúnyogfaj terjeszti, amely előszeretettel rakja le lárváit az állóvizek felszínére. A tanulmány, amelyet az ADB manilai főhadiszállásán mutattak be a sajtó képviselőinek, arra az eredményre jutott, hogy a víztárolókba telepített szivárványos guppik (Poecilia reticulata) segíthetnek csökkenteni a szúnyoglárvák számát, azáltal, hogy megeszik őket.
Ez egy alacsony költségű, egész éven át tartó és biztonságos módja a dengue-láz megfékezésének, amiből az egész közösség kiveheti a részét – húzta alá közleményében Gerard Servais, az ADB egészségügyi specialistája. A tanulmány készítői a 2009 és 2011 között Kambodzsában és Laoszban végzett közösségi alapú projekt eredményeire támaszkodtak.
A próbaidőszak során kiderült, hogy az elevenszülő fogaspontyfélék családjába tartozó szivárványos guppik nem ártanak a vízminőségnek, és szúnyoglárvák híján mikroszkopikus szerves anyagokon is elélnek.
A dengue-láz az Egészségügyi Világszervezet tavalyi becslése szerint világszerte nagyjából 2,5 milliárd embert, azaz az össznépesség 40 százalékát fenyegeti. Az érintettek többsége az Ázsia-Csendes-óceán régióban él. Az ADB szerint a gyors ütemű városiasodás és biológiailag nem lebomló csomagolások fokozott használata vezetett a fertőzöttek számának növekedéséhez &ndsah; utóbbiak úgy, hogy a lárvák lerakására alkalmas vízgyűjtőként szolgálnak. A vírus Európában is megjelent, az első megbetegedéseket 2010-ben észlelték Délkelet-Franciaországban és Horvátországban.