WHO: Nem permetszer okozza a kisfejűséget

A brazil egészségügyi hatóságok és a WHO egyaránt tagadták, hogy egyértelmű kapcsolatot lehetne kimutatni egy közismert növényvédőszer és a mikrokefália nevű fejlődési rendellenesség között. A mikrokefália, vagy más néven kisfejűség a zikavírus terjedésével került be a hírekbe, és az elmúlt néhány napban a Pyriproxyfen nevű szer is előkerült, mint lehetséges kiváltó ok.

Egy argentin orvoscsoport állt elő először az elmélettel, hogy a rovarokat még lárvaállapotukban támadó permetszernek köze lehet a közelmúltban kiugró gyakorisággal előforduló, brazil mikrokefáliás esetekhez. Az argentin eredmény alapján egy dél-brazil államban, Rio Grande do Sulban be is tiltották a vegyszer használatát.

A szert egy japán vállalat, a Sumitomo gyártja, és nem csak Brazíliában használják, a világ negyven másik országába exportálták az elmúlt húsz évben. Nagyjából ez az, ami miatt mind a brazil egészségügyi minisztérium, mind a WHO tagadta, hogy a rovarirtónak köze lehet a betegséghez: sokkal kiterjedtebb lenne a jelenség, ha valóban a szer mellékhatása lenne a kisfejűség, ráadásul vannak mikrokefáliás esetek olyan területeken is, ahol nem kerülhet Pyriproxyfen az ivóvízbe.

A WHO szerint továbbra is a zikavírus a kisfejűséget okozó legfőbb veszély, az argentin vizsgálatban gyanúsított permetszer minden korábbi eredmény szerint 48 órán belül távozik az emberi szervezetből, és semmilyen maradandó vagy örökletes kárt nem okoz. A Pyriproxyfen egyébként egyike annak a tucatnyi szernek, amit a WHO ajánl a betegségeket terjesztő szúnyogokkal fertőzött területek kezelésére.

További bizonyíték az argentin eredmények ellen, hogy a szert sem a 2013-2014-es francia-polinéziai mikrokefáliás esetekkel nem sikerült kapcsolatba hozni, ráadásul a mostani járvány kiindulópontjának számító Recife környékén sem használták soha.

Szintén a zikavírussal kapcsolatos hír, hogy kolumbiai kutatók bejelentették: nagyon közel állnak ahhoz, hogy bebizonyítsák, a vírus a mikrokefáliás esetek mellett akár Guillain–Barré-szindrómás megbetegedéseket is okozhat. A Guillain–Barréról eddig is tudták az orvosok, hogy súlyos baktérium- vagy vírusfertőzések indíthatják el azt a láncreakciót, mely a szervezet idegrendszeri leépüléséhez, átmeneti vagy tartós bénuláshoz, akár halálhoz is vezethet, sőt a zika is a lehetséges források között van már egy ideje. A betegség rendkívül ritka, normál esetekben évente egy-két ember érintett minden százezer közül, a kolumbiai kutatók szerint mostanában a szokásos betegszám duplája jelentkezik, ezek többsége korábban kapcsolatba került a szúnyogok által terjesztett zikával.

A kolumbiai eredmények azért fontosak, mert a zika terjedésével akár megtízszereződhet a Guillain–Barré-szindrómás betegek száma, így az orvosoknak fel kell készülniük egy olyan betegség felismerésére és kezelésére, amellyel amúgy lehet, hogy soha nem találkoztak volna. A Guillain–Barré jellegzetes tünete az alsó végtagokban kezdődő, felszálló jellegű végtaggyengeség és zsibbadás, de akár légzési nehézségek is jelentkezhetnek.