Már az ősember is irthatott ki fajokat
Tasmánián, ezen az Ausztráliától délre található szigeten több tízezer évvel ezelőtt nagy testű, főleg erszényes állatok éltek, ennek a megafaunának azonban nagy része hirtelen kihalt körülbelül negyvenezer évvel ezelőtt. Idáig úgy gondolták, hogy 46 ezer évvel ezelőtt történt ez, amikor nagyobb éghajlati változások történtek, de az exeteri egyetem újabb kutatásai szerint kicsit később tűntek el az állatok. Nagyjából 43 ezer évvel ezelőtt, amikor nem volt jelentősebb klímaváltozás, viszont akkortájt a sziget és a kontinens között szárazföldi kapcsolat jött létre, és az Ausztráliában élő ősemberek át tudtak járni vadászni Tasmániába. Az akkortájt kihalt tasmániai állatok között találunk óriás kengurut, erszényes oroszlánt és a valaha élt legnagyobb erszényes állatot, a víziló méretű Diprotodont.
Az egyetem kutatói Chris Turney professzor vezetésével, ausztrál kollégákkal együtt, a legújabb radiokarbonos és lumineszcens kormeghatározási technológiákat használták, és pontosabban meghatározták az ismert leletek korát. A tudósok egy amerikai szaklapban, a Proceedings of the National Academyben publikálták eredményeiket. A tanulmányban közölt végkövetkeztetés szerint Tasmánia nagy testű állatainak vesztét nem a klímaváltozás okozta, hanem a vadászó emberek.
A tasmániai megafauna kihalásáról már Charles Darwin idején is heves viták folytak, a klímaváltozásra építő elmélet viszont azóta meggyengült. Turney-ék szerint sokkal valószínűbb, hogy emberi beavatkozás okozta a nagy erszényesek kihalását, és elképzelhető, hogy más szigeteket, például Nagy-Britanniában is végbementek hasonló folyamatok. "Szomorú felismerni, hogy már az őseink is ilyen szerepet játszottak az állatok kihalásában, és még szomorúbb látni, hogy ez a folyamat napjainkban csak folytatódik" – fogalmazott Turney.