További Tudomány cikkek
-
A tetoválás nem ördögtől való, már a középkorban is voltak kivarrt apácák - „Csak az elmebetegek őrizték meg józanságukat” a lipótmezei pszichiátrián
- Ötezer év után keltek életre a mikrobák Ötzi, a jégember múmiájában, és nagy veszélyt jelentenek rá
- Ennyit kell napozni a D-vitamin termelődéséhez
- A világ egyik legkülönlegesebb temetőjét fedezték fel az óceán fenekén
Sörivó diákok, gumievő majmok
![]() |
| Tekintse meg képeinket |
A következő percekben a brit Elizabeth Newtontól megtudhattuk, mivel etethetik az állatkertek azokat a finnyás dél-amerikai majomfajokat, melyek az őserdőben kizárólag egy bizonyos gumifa kérgéből csorgó nedvekkel táplálkoznak. A megoldás: egy afrikai akácia ragacsos gumivá szilárduló nedve, melyet boldogan rágcsálnak a törpemajmok.
Plazmatechnológia és házcsomagolás
![]() |
Vermes Ákos a hibás fehérjék helyreállításával foglalkozó stresszfehérjék viselkedését tanulmányozta. Elmondta nekünk, hogy a stresszfehérjék maguk is megsérülhetnek, aminek komoly következményei lehetnek, ezért kifejlesztett egy módszert, amellyel felmérhető a stresszfehérjék állapota. Vermes Ákos szerint az eredményei talán segíthetnek a stresszfehérjék állapotának a megőrzésében és új gyógymódok felfedezésében.
Németh Gábor a plazmahangszórók hatékonyságát növelte. Nem véletlen, hogy ritkán találkozunk a boltokban ilyen készülékekkel, ugyanis darabonként 1-2 millió forintba kerülnek. Egy sztereó rendszert tehát körülbelül 2-4 millió forintért lehet összehozni. A szakértőtől megtudtuk, nemcsak olcsóbbak, mint az ő szerkezete, de a minőségük is silányabb.
A plazmahangszóró természetesen nem viccből kapta a nevét: a készülék a felhevített gázból koronakisüléssel előállított plazma segítségével bocsátja ki a magas hangokat. Így hangminősége sokkal jobb, mint a hagyományos hangdobozoké, amelyek gyakran berezonálnak.
Biodízel és oxigéntermelés
![]() |
| Klikk a képre! |
A fiatal tudósok erős akcentusa miatt kora délutánra már bábeli zűrzavar volt a fejünkben. A tárlók alapján nehezen tudnánk megjósolni, hogy vajon melyik kutatómunka érdemli meg a fődíjat, és különben is: a belgiumi Nina van Rossom korábban elárulta, hogy a kutatásai szerint a csillagjóslás nem tudomány, ezért inkább mi sem foglalkozunk ilyesmivel.



