„Az európai kutatók mehetnek mosogatni”
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Magyar szenzáció: a világon elsőként sikerült a Hold talajában növényt termeszteni - Katasztrófa történhet, ha nem lép időben a NASA
- Már a múlté a Covid rekordja, kiderült, melyik a leghalálosabb betegség a világon
- Lezárult a HUNOR Magyar Űrhajós Program tudományos portfóliójának hazai értékelése
- Hatékony lehet a retina utolsó képe a gyilkos megtalálásában?
Vajta Gábor embriológusprofesszor szerint Európa és az Egyesült Államok óriási hibát követ el, amikor egy differenciálatlan sejtcsomó jogait többre tartja, mint felnőtt emberek életét. Délkelet-Ázsia egyre előrébb jár a felfedezésekben, a nyugati társadalmak pedig elszalasztják a lehetőséget, hogy gyógyírt találjanak korunk betegségeire.
Dél-Koreai kutatóknak sikerült klónozással előállítaniuk őssejteket, technikailag tehát lehetővé vált az Alzheimer- és Parkinson-kórosok gyógyítása. Vajta Gábor, Dániában élő embriológusprofesszor szerint a mostani eredmény igazi áttörést jelenthet a betegségek kezelésében. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy Európa és az Egyesült Államok mindinkább lemarad Délkelet-Ázsia mögött ezen a területen.
Vajta Gábor
Vajta szerint lépéshátrányba kerültünk. Az embriológusprofesszor az Indexnek elmondta, hogy a helyi gondolkodással van a probléma, mert az európai és amerikai társadalom többre tart egy differenciálatlan sejtcsomót, mint egy felnőtt, ereje teljében lévő embert, aki gyógyíthatatlan betegségben szenved. Az említett sejtcsomó feláldozásával (és a kutatások támogatásával) megmenthető lenne a beteg, de ezek a társadalmak nemet mondanak a klónozásra.
Hibás mérleg
Vajta Gábor
A szakember szerint Koreában és Kínában a tudósok teszik a dolgukat. Mint azt Vajta az Indexnek elmondta, öt évvel ezelőtt még megtiszteltetés volt egy kínai számára, ha bekerülhetett egy amerikai klónozólaborba. Manapság azonban Ian Wilmut, Dolly megalkotója is Sanghajba jár tapasztalatokat gyűjteni. Eközben Európában nem perspektíva ezzel a területtel foglalkozni, a társadalmi és anyagi támogatások hiányában csekély az érdeklődés az ilyen jellegű munkák iránt.
Jól mutatja ezt az a példa is, hogy az embriológusprofesszor dániai laborjába meghirdetett egy állást, amire tízen jelentkeztek, mindannyian ázsiaiak. Vajta szerint Kína, Banglades, India, Korea mindinkább elhúz a világ többi részétől, az amerikai vagy európai kutatók meg majd utazhatnak a délkelet-ázsiai laborokba, mosogatni.
Életekről döntenek
A szakember szerint az európai széplelkek ellenzik a kutatásokat, de ezek a döntéshozók nem gondolnak arra, hogy a klónozás visszatartása miatt akár családtagjaik élete is veszélybe kerülhet. Ha a helyi politikusok majd a bőrükön érzik a veszélyt, bizonyára jól jönnek majd a koreai, kínai módszerek, gyógyszerek, őssejtek. Vajta úgy látja, hogy a döntéshozók végzetes hibát követnek el Európában és az Egyesült Államokban, és különben is: nem látják a fától az erdőt.
Az embriológusprofesszor Skandinávia egyetlen klónozó laborját vezeti, de folyamatosan küzd a fennmaradásért. A már említett Ian Wilmut szintén nem kap elegendő támogatást, miközben Koreában nyolcvan klónozó dolgozik egyetlen laborban, napi tizenkét órán át, hetente hét napon.
Vajta szerint a helyi döntéshozók nem látják be bénultságuk következményeit, hogy életekről döntenek, felnőtt emberek, megszületett gyermekek életét veszélyeztetik amikor az embriológiai kutatásokat akadályozzák. Olyan emberek életével játszanak, akiket Ázsiában rövidesen meg lehet majd gyógyítani, a fejlett nyugaton pedig továbbra is meg fognak halni.
Rossz tanok
A professzor szekták tanaihoz hasonlította ezt a hozzáállást, a klónozás háttérbe szorítása szerinte olyan, mintha vallási okokból nem engednénk a sebészi beavatkozást vagy a vérátömlesztést, akár azon az áron is, hogy a beteg meghal. Vajta szerint Koreában nemzeti cél lett a klónozás, a lakosság rajong érte, mint annak idején a fociért, közben Európa meg lelkizik.
A szakember úgy gondolja, hogy ha nagyon gyorsan változna a közfelfogás, meghoznák a politikusok a szükséges döntéseket mind anyagi, mind jogi téren, még lenne esély arra, hogy behozzuk ötéves lemaradásunkat, de Vajtának nincsenek illúziói. Mint azt az Indexnek elmondta, a következmények mindannyiunkat sújtanak majd, de nem lesznek felelősök, csak áldozatok.
Vajta szerint felháborító, hogy milyen eszement felelőtlenséggel tesszük tönkre az európai és amerikai tudományos életet, és ítélünk gyógyíthatatlan szenvedésre máskülönben megmenthető embereket.
Rövid bio
Vajta Gábor frissen megszerzett kandidatúrával 1989-ben, 37 évesen hagyta el a patológiát és az orvosegyetemi oktatást, hogy emberek helyett állatokkal, tetemek helyett embriókkal foglalkozzék. Lelkes kutatócsoportjával rövid idő alatt létrehozta a régió első lombikborjúját, és belevágott számos ambíciózus programba (embrióbiopszia, ivarmeghatározás, klónozás). Négy év elteltével fegyelmivel kényszerítették távozásra. Egy év állás-, majd munkanélküliség után szánta csak magát arra, hogy elhagyja Magyarországot. Munkájának eredményeképpen az elmúlt tíz év alatt Dániában végleges állást, nagydoktori fokozatot és professzori címet kapott, Ausztráliában pedig állampolgárságot szerzett. Több mint húsz országban vett részt a kutatásban, megalkotta Afrika első klónozott állatát, találmányait mind az öt kontinensen alkalmazzák. Jelenleg Skandinávia egyetlen klónozó laboratóriumának vezetője, és az EU által támogatott, az állatklónozás etikai kérdéseit vizsgáló nemzetközi munkacsoport tagja.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
