Szegedi mesterséges emberi gén

A Hadlaczky-csoport évekkel ezelőtt először azzal keltette fel a nemzetközi tudományos közvélemény figyelmét, hogy egerekben mesterséges kromoszómát állított elő. Az eljárás lényege, hogy az állati sejteket ,,rábírták", hogy azok egy természetes kromoszóma egyes, a tudósok által kiválasztott szakaszaiból új kromoszómát építsenek fel.

Az új, mesterséges kromoszóma DNS-tartalmát tekintve eltér a természetestől, hiszen csak a tudósok által kiválasztott géneket, DNS-szekvenciákat tartalmazza.

A petesejtből egészséges állat fejlődött

A Szegedi Biológiai Központ

Az új kromoszómát vissza kellett juttatni az állati sejtbe - vázolta fel a a többéves kutatási program következő lépését az Indexnek Hadlaczky Gyula, a Szegedi Biológiai Központ tudományos tanácsadója. Ezt a feladatot a magyar kutatók kanadai kollégái végezték el - sikerrel. A kanadai csoport a mesterséges kromoszómát egy petesejtbe ültette, amiből egészséges állat fejlődött.

A szenzációt itt az jelentette, hogy az új egéregyed 40 helyett 41 kromoszómával (a 40 természetes + 1 mesterséges) rendelkezett és a különbség semmiféle káros elváltozást nem eredményezett.

A következő, szintén szenzációs esemény az volt, mikor a 41 kromoszómás egér utódokat hozott a világra, és ezek az egerek is 41 kromoszómával rendelkeztek. Tehát a mesterséges beavatkozással létrehozott elváltozás nem ,,zavarta" az ivarsejtképződést, sőt az új genetikai állomány öröklődött.

Alkalmazható-e az eljárás az embernél?

Innen adódott a következő kérdés: alkalmazható-e az eljárás az embernél is? A kísérlethez Hadlaczkyék a 15. kromoszóma rövidebb karját választották, mert az itt található szakaszoknak a megsokszorozódása nem okoz káros elváltozást.

Kromoszóma és DNS A kromoszóma a sejtmagban található, fehérjékből és DNS-láncokból álló génhordozó, amely felelős az ember tulajdonságainak átörökítéséért. A kromoszómákat DNS-láncok alkotják. A DNS-spirálok különböző szakaszai az egy-egy tulajdonságért (hajszín, fülméret stb.) felelős gének. A kettős spirál alakú DNS molekula két dezoxiribózláncból áll. A két láncot a bázisnak nevezett kémiai komponens-pár sorozatok tartják össze. Négy ilyen bázis van: adenin, timin, citozin, guanin. Az adenin a timinnel, a citozin a guaninnal kapcsolódhat. Az emberi génállományban 3 milliárd ilyen bázispár van (a különböző nemzetközi ,,géntérképező" projektek ezeknek a pároknak a feltérképezésével foglalkoznak).

A kísérlet júliusra hozott eredményt: hörcsögbe ültetve sikerült elérni, hogy a kiválasztott szakaszokból új kromoszóma keletkezzék. A mesterséges kromoszómának a meghatározott szakaszok mellett két, úgynevezett jelző gént is tartalmaznia kellett - ezekre ezért volt szükség, hogy a kutatók a kromoszómát, annak létrejöttét könnyebben követhessék. Az új kromoszómában a jelzőgének a helyükön voltak, a kromoszóma szerkezetileg stabilnak mutatkozott - a kísérlet sikerült.

A következő lépések mutathatják meg a kísérletek igazi értelmét: ha az eljárás valódi, elváltozást okozó géneket hordozó kromoszómáknál is működik, és vissza is ültethető, akkor a gyógyításban is alkalmazható. Ezzel lehetővé válik, hogy egy mesterséges kromoszómában pozitív hatású géneket, egy beteg ember hibás génjének jó megfelelőit helyezzék el, amit ha visszajuttatnak az emberi szervezetbe, akkor az gyógyuláshoz vezet. Így korábban gyógyíthatatlannak hitt genetikai eredetű betegségek válnának gyógyíthatóvá.