90+8'
Szaúd-Arábia
1
Uruguay
1
Jane Goodall meglátogatta a budapesti gorillákat
További Tudomány cikkek
-
A tetoválás nem ördögtől való, már a középkorban is voltak kivarrt apácák - „Csak az elmebetegek őrizték meg józanságukat” a lipótmezei pszichiátrián
- Ötezer év után keltek életre a mikrobák Ötzi, a jégember múmiájában, és nagy veszélyt jelentenek rá
- Ennyit kell napozni a D-vitamin termelődéséhez
- A világ egyik legkülönlegesebb temetőjét fedezték fel az óceán fenekén
A világhírű főemlőskutató, Jane Goodall a Rügyek és Gyökerek Egyesület meghívására három napot tölt Magyarországon. Február 11-én, hétfőn délután 18 órakor előadást tart az ELTE Lágymányosi kampuszán, de előtte hétfő délelőtt a Budapesti Állatkertbe látogatott, ahol az Emberszabásúak házában, gorillák, orángutánok és újságírók előtt az állatvédelemről és környezetvédelemről beszélt.
Jane Goodall nevét elsősorban a csimpánzok viselkedésével kapcsolatos felfedezései nyomán ismerhette meg a világ. A kutatások a neves antropológus, Louis Leakey kezdeményezésére indultak meg az 1950-es évek végén, ugyanis az ember származásával kapcsolatos régészeti kutatásokat a ma élő emberszabásúak viselkedésének kutatásával akarták kiegészíteni, így próbáltak képet alkotni az ősi emberszabásúak életmódjáról. Az ember három legközelebbi rokonát három hölgy kezdte kutatni Leakey kezdeményezésére: a gorillákat Dian Fossey, az orangutánokat Biruté Galdikas, a csimpánzokat pedig Jane Goodall.
Egy játékcsimpánz miatt
Jane Goodall Londonban született 1934-ben. A második születésnapjára édesapjától egy élethű játékcsimpánzt kapott, amit a Londoni Állatkertben született csimpánzkölyök után Jubilee-nek neveztek el. A barátok szerint egy ilyen ajándéktól rémálmai lesznek a gyereknek, de Jane imádta a majmot, amelyet ma is őriz angliai otthonában. A hétfő délelőtti budapesti sajtótájékoztatón is egy banánt rágcsáló plüssmajommal a kezében jelent meg. "Az ötvenes években a londoni állatkertben töltöttem egy évet, hogy a csimpánzokat megfigyeljem, mielőtt Afrikába indultam kutatni. Ott egy hím és egy nőstény csimpánz élt, pici, régimódi ketrecben, ami jól példázta a fogságban tartott állatok korabeli helyzetét. Ma már szerencsére többségében vannak a budapestihez hasonló állatkertek, ahol korszerű helyük van az állatoknak" - fogalmazott.
A tanzániai Gombe Nemzeti Park csimpánzaival kapcsolatos kutatások egyik legérdekesebb eredménye a csimpánzok eszközhasználatának felfedezése volt. 1960 nyarán a 26 éves Jane Goodall a tanzániai Tanganyika-tóhoz érkezett, hogy a Gombe-patak mentén élő csimpánzpopulációt tanulmányozza. Jane Goodall megfigyelései szolgáltatták az első bizonyítékokat arra, hogy az emberszabás majmok eszközöket használnak. Látta, amint ágakkal "horgásznak" az egyedek a termeszvárban hemzsegő termeszekre. Korábban az eszközhasználatot kizárólag emberi sajátosságnak gondolták.
Az egész világot átfogó hálózat
Munkásságát új szemlélete miatt bírálták is, ugyanis az állatok viselkedésének megfigyelésekor számok helyett nevekkel azonosította a csimpánzokat, és határozottan állította, minden egyes csimpánznak önálló egyénisége és érzelemvilága van. Ez néhány kutatótársa szerint felesleges és etikailag aggályos módszertan. Ráadásul, miután Goodall elsőként figyelte meg, amint a csimpánzok két csoportja több éven át háborút visel és különösen agresszív egymással, azt állították, mindez nem természetes magatartás, hanem az etetésből adódó, az élelemért folytatott versenyhelyzet eredménye.
Nézze meg képeinket!
1977-ben Jane Goodall létrehozta a Jane Goodall Intézetet, amely a csimpánzok további kutatását és védelmét tűzte ki céljául. A csimpánzok kutatása mellett Jane Goodall ma már egyre inkább természetvédelmi, szemléletformáló tevékenységet folytat. Világszerte arra bátorítja a gyerekeket, a fiataloknak, hogy egy új, jobb világ elérésén dolgozzanak - a saját környezetükben végrehajtott kisebb programok által. Éppen ennek megvalósítása érdekében alapította meg 1991-ben a Jane Goodall Intézet egy alszervezeteként a Roots & Shoots (Rügyek és Gyökerek) hálózatot. Az eredetileg Tanzániára korlátozódó, 16 tanzán diákot mozgósító kezdeményezés mára programmá, filozófiává érett, és a hálózat immár az egész világon bevonja a fiatalokat. Napjainkban körülbelül 8000 aktív Roots & Shoots-csoport létezik a világ csaknem 100 országban, több mint 100.000 gyermekkel és fiatallal.
Ingyenes előadást tart
Azért, hogy világszerte bátorítsa a hálózat aktivistáinak munkáját, Jane Goodall évente mintegy 300 napot utazik. A hétfő délelőtti sajtótájékoztatón a főemlőskutató a Rügyek és Gyökerek Egyesület magyarországi csoportját méltatta, illetve fényképezkedett a gorillákkal, akik láthatóan nem annyira örültek hosszú percekig a retinájukba villogó vakuknak.
Mostani látogatása során a természetvédelem iránt érdeklődő nagyközönség számára az ELTE Lágymányosi Campusának Bolyai termében (XI. ker. Pázmány Péter sétány 1/C. - déli épület) tart előadást február 11-én hétfőn, este hat órai kezdettel. Az angol nyelvű előadás címe "Reason for hope" ("Amíg élek, remélek"). Az előadás a Rügyek és Gyökerek Környezet- és Természetvédelmi Egyesület, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem jóvoltából ingyenes, és minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
