További Tudomány cikkek
-
Történelmet írt a NASA, közelebb jutott a Naphoz, mint korábban bárki - Ritka állatfajt találtak a tengerben, már a dinoszauruszokkal is együtt élhetett
- Nem várt helyről került elő Winston Churchill egyik híres levelének kézirata
- Gigantikus víztározót találtak az űrben, egy fekete lyuk mellett
- Az időszakos böjtbe belekopaszodhatunk
Az Einstein által megjósolt gravitációs hullámokat a relativitáselmélet alapján hatalmas csillagközi ütközések válthatják ki. Így például két fekete lyuk összeütközése egyfajta kozmikus rengést okozhatna a tér szövetében. A fénysebességgel terjedő rengési hullámok akár a Földet is elérhetik - mostanáig azonban még nem sikerült igazolni a létezésüket.
Egy Hannover közelében található mezőn német kutatók felépítettek egy detektort, amely képes kimutatni a gravitációs hullámokat. Több évig épült és néhány héttel ezelőtt elkezdte a próbaméréseket a Geo 600 lézer.
A tesztüzem eredményei biztatóak. Minden rendszer működött - számolt be a Spiegelnek Peter Aufmuth, a berendezést működtető Max-Planck gravitációs-fizikai kutatóintézet tudományos munkatársa.
Ha például gravitációs hullám éri a berendezést, és az egyik lézerpálya hossza elképzelhetetlenül kis mértékben csökken, a másik pedig megnyúlik, változik a lézersugarak fedési képe.
Ezáltal a Geo 600 olyan nagyságrendű rezdüléseket is képes érzékelni, amely alig éri el az atommag átmérőjének egytizedét. És éppen ez teszi igen nehézzé a méréseket. A kutatóknak a sokkal komolyabb zavarokat okozó erős háttérzajból kell kiszűrniük a gyenge kozmikus jeleket.
Zavaró körülmények
Ha a közelben elhalad egy teherautó, a különleges felfüggesztések ellenére remeg az egész berendezés. Ilyen esetben a rendszer közbeavatkozik, hogy a tükrök és a lézersugarak a helyes irányba mutassanak. A tesztelés alatt ez kiválóan működött, a sugár egyenesen haladt - mondta Aufmuth.
A földi eredetű zavarok mellett a Hold is befolyásolja a méréseket. Az égitest vonzása nem csak a világtengerek vízszintjét emeli meg, de a talajt is. Ezt a Geo 600 üzemeltetői azon veszik észre, hogy megfelelő ciklusban állítani kell a tükrökön.
A helyi zavarok jobb kiszűrése érdekében a Max-Planck intézet kutatói szorosan együttműködnek a hasonló vizsgálatokat végző amerikai kollégáikkal. Két másik lézer-interferométer Louisiana és Washington szövetségi államokban vadászik gravitációs hullámokra. Így a kutatók összehasonlíthatják az eredményeiket, és három "füllel" hallgatva sokkal nagyobb biztonsággal képesek meghatározni a kozmikus hullámok érkezési irányát.
A detektorok egymáshoz igazítása érdekében a német és az amerikai kutatók január közepén egyszerre indították be a lézereiket. Sikerült kimutatni, hogy a berendezések valóban ugyanazt hallják. A Geo 600 a tengerentúli érzékelőkkel együtt bejelzett, amikor Ausztráliában földrengés következett be.
Szupernovák, kettős csillagrendszerek
Ezeken kívül a kutatókat a kettős csillagrendszerek érdeklik Az ilyen ikercsillagok egy közös tömegközéppont körül szinkronban mozognak. A nagy tömegvonzás hatására folyamatosan szabadulnak fel gravitációs hullámok, ahogy a nyílt vízen két egymásnak ütköző bója is hullámokat ver. Legvégül pedig a Geo 600 az ősrobbanás távoli zaját is érzékelhetné.
A kutatók sokat várnak a földi interferométerektől. De ez csak első lépés egy sokkal becsvágyóbb terv felé: mintegy tíz év múlva kikerülhet a világűrbe a Laser Interferometer Space Antenna (LISA). Ezt a detektort három szonda alkotja majd, melyek között két lézersugár halad.
Űrtükrözés
Az előnyök kézenfekvőek: mivel a világűr eleve légüres, nem kell mesterséges vákuumot előállítani. Ezen kívül a kozmosz nem reng úgy, mint a Föld felszíne. További előnyt jelentenek a Lisa méretei: míg a hannoveri berendezés 600 méter hosszú, a repülő detektor lézersugarait egymástól 5 millió kilométerre található tükrök verik vissza.
2002 nyarán indulhatnak Hannover mellett a tényleges mérések. Addig újabb, igen pontos tükröket szerelnek fel, növelve a berendezés érzékenységét. Peter Aufmuth és kollégái azt remélik, hogy a detektor képes lesz hatalmas csillagrobbanásokat, szupernóvákat kimutatni. És nem csak a Tejújrendszerben, hanem sokkal távolabbi galaxisokban is, például a Szűz csillagképben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
