Macskák is hordozzák a madárinfluenzát
További Tudomány cikkek
-
Van egy kísérteties szálloda, ahol biliárdgolyókkal dobálóznak a szellemek - A súlycsökkentő műtét lehet a megoldás a túlsúlyos cukorbetegek problémáira
- A Ryugu aszteroida mintái hemzsegnek az élettől
- A vese sejtjei is képesek az emlékezésre
- Hatalmas aranylelőhelyre bukkantak Kínában, ez lehet a Föld egyik legnagyobbja
2004 óta ismert, hogy a H5N1 madárinfluenza-törzs macskákat is megfertőzhet, ám az első átfogó kutatási eredmény a témában csak a napokban jelent meg. Egy indonéz orvos szerint ötből legalább egy macska megkapta a kórt ott, ahol a vírus emberben is megjelent.
Chairul Anwar Nidom, az indonéziai Airlangga Egyetem kutatója 500 állatból vett mintákat. A macskákat olyan nagyvárosok baromfipiacainak közelében gyűjtötte be, ahol korábban emberben is észlelték a vírust. A vizsgálatok minden ötödik macskában H5N1-antitesteket mutattak ki, ami azt jelenti, hogy ezek az állatok biztosan megkapták és leküzdték a kórt. Nidom szerint ennél jóval több lehet azoknak a macskáknak a száma, akik elpusztultak a betegségben.
Közvetítő négylábúak
A macskák valószínűleg azért fertőződtek meg, mert madárinfluenzában elpusztult szárnyast ettek, illetve ilyen madárral érintkeztek. A szokatlanul magas fertőzési arány azt jelzi, hogy a vírus könnyen alkalmazkodott a macskák szervezetéhez. Az egészségügyi szervezetek régóta aggódnak amiatt, hogy egy hasonló mutáció révén kialakulhat egy, az embereket könnyen fertőző törzs is.
A tudósok másik félelme, hogy a madarak és az emberek között egy közvetítő emlős fogja terjeszteni a kórt – az 1918-as spanyolnáthajárványban előfordult már hasonló, akkor disznók járultak hozzá a betegség terjesztéséhez. A macskák tehát közvetett veszélyt jelenthetnek, a szervezetükben tovább módosulhat a vírus, és kialakulhat egy új, az emberre veszélyes törzs. Az indonéz kutató a fertőzött macskák számát több ezerre saccolja az országban (összehasonlításként: emberben eddig 267 esetben mutattak ki H5N1-et a világon). Nidom most egy tokiói egyetemen fog tovább dolgozni a mintáival, ahol azt próbálja megválaszolni, hogyan alakult át a vírus a macskákban. A tudós egyébként 2005-ben indonéziai disznókban is kimutatta a kórt.
Az irtás nem segít
A felfedezést a New Scientistnek kommentálta Albert Osterhaus, a rotterdami Erasmus Egyetem kutatója – 2004-ben az ő csapata fedezte fel, hogy macskára is átterjedhet a kór. Osterhaus elmondta, hogy a vírushordozó macskák könnyebben fertőznek, mint az emberek, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem a macskák irtása lenne a megoldás az indonéziai helyzetre. A tudós szerint egy ilyen lépés nem csökkentené lényegesen a fertőzésveszélyt, ugyanakkor a városokban tanyázó patkányok elszaporodásához vezetne.
A holland tudós úgy véli, az lenne a megoldás, ha a macskákat távol tudnák tartani a fertőzött madaraktól, bár belátta, hogy ez nehezen kivitelezhető. A távol-keleti piacterek közelében nyüzsögnek az éhes kóbor macskák, és gyakran előfordul, hogy hozzájutnak a hatósággal által megsemmisítésre ítélt, fertőzésgyanús baromfikhoz.
H5N1-el fertőzött macskát találtak már a világ más országaiban is. Thaiföldön állatkerti tigrisek és leopárdok pusztultak el madárinfluenzában, de Irakban, Németországban és Ausztriában is feljegyeztek már fertőzött macskákat – az esetek többségében az is beigazolódott, hogy az állatok H5N1-ben elpusztult madarakat ettek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
