Megtalálták a keleti Pompejit
Az indonéz szigetcsoport Balitól keletre fekvő szigetén az elveszett településen bronztálakat, kerámiaedényeket és más, hétköznapi és műtárgyat találtak, amelyek új megvilágításba helyezik az ősi indonéz kultúrát, írja a BBC. "Tambora lehetett a keleti-Pompeji, ami kulturális szempontból igazán jelentős lelet. Az emberek és a házak ugyanolyanok, mint 1815-ben voltak. Rendkívül fontos, hogy érintetlenül találtuk meg a falut, és rendkívül óvatosan tártuk fel" - mondta Haraldur Sigurdsson, a Rhode Island egyetem professzora, aki húsz éve kutat a térségben.
Hat hét alatt ásták ki
Sigurdsson és kollégái 2004 nyarán hat hét alatt tárták fel az elveszett falut. A munkában részt vettek az Észak-Karolina egyetem és az indonéz vulkanológiai igazgatóság régészei is. A szumbawai trópusi őserdőben található, vulkanikus üledékből és hamuból rétegzett szikla hasadékában vizsgálódott az archeológuscsoport, ahol korábban a helyiek ősi tárgyakra bukkantak. Az elveszett falu létezésének első bizonyítéka néhány edénydarab, csontszilánk és elszenesedett fadarab volt.
Az első bizonyítékok feltárása után radarral állapította meg a régészcsoport, hogy a megkövesedett hamu alatt három méterrel egy ház áll. "A ház ép, bár teljes mértékben elszenesedett. Találtunk benne két emberi testet, használati tárgyaikkal együtt. A falu nagy része még mindig ott van, lent" - mondta Sigurdsson professzor.
Az elsősorban bronzból készült tárgyak alapján a tamboraiak gazdag emberek lehettek, vietnámi és kambodzsai kapcsolatokkal. A nyelvük feltehetően a ma délkelet-Ázsiában elterjedt Mon-Khmer nyelvcsaládba tartozott.
Fapalota is van
A professzor jövőre tér vissza, hogy a - feltételezése szerint a hamuréteg alatt fekvő - tamborai fapalotát feltárja. A kutatók szerint a Tambora vulkán kitörése a történelem egyik legnagyobb katasztrófája volt. 1815 áprilisában tört ki a tűzhányó, a csapás Szumbawa mellett Jávát, Lombokot, Bali egy részét és a Maluku-szigeteket is érintette. Tízezer helyi a forró lávaömlés miatt, és további 117 ezer ember a tragédiát követő járványokban, vagy az éhínség miatt halt meg. Az 1816-ot a tragédia miatt "a nyár nélküli évnek" keresztelték, mert a kitörést követő vulkanikus hamufelhő miatt lehűlt a hőmérséklet.