Donát
-2 °C
12 °C

Felgyorsulhat a Himalája gleccsereinek olvadása

2011.01.09. 11:59 Módosítva: 2011-01-09 11:59:56
A Tibeti-fennsík egy tófenekéből vett üledék arra utal, hogy a globális felmelegedés miatt a szélirányban bekövetkezett változások miatt porosabb lesz a vidék. Ez a trend felgyorsíthatja a Himalája kulcsfontosságú gleccsereinek olvadását, és fenyegetheti a már most is veszélyben forgó vízkészleteket.

Jessica Conroy, az Arizonai Egyetem (Tucson) végzős paleoklimatológus hallgatója és munkatársai a délnyugat-tibeti Kiang-tó fenekéről gyűjtöttek üledékmintákat - tudósít a Science magazin hírportálja.

Megbukott az ENSZ Himalája-jelentése

Bírálatok össztűzébe került az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC), miután kiderült, hogy 2007-es jelentésében valótlan adatokat közölt a Himalája vidékének gleccsereiről. A testület egy olyan tudóst idézett, amikor úgy fogalmazott, hogy 2035-re elolvadhatnak az ottani gleccserek, aki adataiban nem jelölte meg ezt az évet. Mint később kiderült, ezt a következtetést egy olyan lobbicsoport jelentéséből vették át, amely adatait nem tudományos kutatás útján szerezte, hanem egyszerűen egy újságból. Ráadásul a dátumot még félre is olvasták, az eredeti verzióban ugyanis 2350 szerepelt.

Nem az ember hibája

A minták alapján 1050-ig vissza lehetett követni a térség éghajlatát. A tó üledékében a 20. század során megnőtt a finompor mennyisége. A finompor több száz kilométerre lévő sivatagi tájakról érkezett az erősebb szelekkel.

Kutatók már korábban is észlelték a pormennyiség növekedését a térségben, de eddig a mezőgazdaság, a legeltetés térnyerésével és más lokális változásokkal magyarázták a jelenséget. Conroy adatai azonban arról árulkodtak, hogy a poros időszakok egybeesnek azokkal a nyarakkal, amikor az északi félteke egyik légköri jelensége, az úgynevezett arktikus oszcilláció pozitív szakaszában van. Ilyenkor ugyanis felerősödnek a tótól északra és a Himalájától délre fekvő sivatagok szelei.

A globális felmelegedés révén az arktikus oszcilláció gyakrabban van pozitív szakaszában, így a paleoklimatológus szerint az éghajlat is felelőssé tehető a Tibet délnyugati részén megnövekedett pormennyiségért. A jelenség folytatódik, és a por felgyorsíthatja a Himalája gleccsereinek olvadását - vonta le a következtetést a kutató.

Ennek oka, hogy a fehér jégen letelepedő sötét por elnyeli a sugárzást, ezáltal felgyorsítja az olvadást. Ez azért is komoly probléma, mert ezek a gleccserek több száz millió ember vízellátását biztosítják szerte Ázsiában. A por ezen kívül a Tibeti-fennsík feletti levegőt is felmelegíti, élénkítve ezáltal a monszunok körforgását, aminek következtében egész Dél-Ázsiában megváltozhat az esőzések menete.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!