Bush ambiciózusnak nevezte klímatervét, amely szerint az Egyesült Államok 2025-ig megállítja az országban az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését. Az elnök szerint a következő 15 évben még nőni fog a kibocsátás, de aztán az új technológiáknak és a nukleáris energiának köszönhetően meg lehet fékezni a növekedést, majd lassan csökkenteni a kibocsátást. Bush azt is elismerte, hogy jóval a 2002-ben kidolgozott klímastratégiában szereplő kibocsátási értékek alá kell majd menni.
A környezetvédők és klímaszakértők nem sokkal a bejelentés után hevesen kritizálták a klímatervet. A leggyakrabban megfogalmazott kifogások szerint Bush túl általánosan beszélt, konkrét célszámok nem hangzottak el, és többen sokallták azt, hogy még 15 évig nőni fog a kibocsátás. Ezen kívül nehezményezték, hogy az elnöki beszéd súlytalan volt, mivel semmilyen törvényjavaslat nem követte a bejelentést.
"Ha igazodunk az elnök tervéhez, csak a csoda menthet meg bennünket a globális felmelegedéstől" – fogalmazott Carl Pope, a legnagyobb amerikai környezetvédő szervezet, a Sierra Csoport vezetője. "Túl későn és túl keveset akar tenni" – kommentálta a bejelentést Dan Lashof, a Nemzeti Erőforrás-védelmi Tanács tudományos igazgatója. "Az EU országai megegyeztek, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkentik a kibocsátásukat" – hasonlította az elnök tervét a fejlett európai országokéhoz John Passacantando, a Greenpeace amerikai igazgatója.
Az amerikai elnöki poszt három legesélyesebbje – John McCain, Barack Obama és Hillary Clinton – mind szigorúbb klímapolitikát szeretnének folytatni elődjüknél. Korlátozásokat terveznek bevezetni a szén-dioxid-kibocsátásra és bevezetnének szén-dioxid-kreditekre egy olyan kereskedelmi rendszert, mint amilyen az EU-ban is működik.
Az Egyesült Államok a tavaly Balin zajló klímakonferencián elzárkózott az EU által javasolt szigorúbb célszámok eléfogadásától. A konferencián a 2012-ben lejáró Kiotói Egyezmény utódjáról tárgyaltak, amit Amerika nem volt hajlandó ratifikálni.