A probléma főleg az angol szigeteket érinti, ahol az enyhe telek és a jellegzetes klíma különösen kedvez a trópusi pókok túlélésének.
A British Arachnological Society kutatói szerint néhány betolakodó pók, mint az Észak-Afrikában honos Steatoda paykulliana, más néven hamis özvegy már kiterjedt kolóniákban él, és gyakorlatilag honosnak mondható a Brit-szigeteken. A hamis özvegy másfél centisre nő meg, vörös-fekete mintázatú. Rokona a hírhedt fekete özvegynek és hasonlít is rá; még a mérgük is hasonló, bár a hamis özvegyé jóval gyengébb. A feljegyzések már az 1800-as évek végén említést tesznek arról, hogy utazók által behurcolt hamis özvegyeket láttak vadon Angliában, de ezek egy-egy hidegebb tél alkalmával rendre elpusztultak.
Az utóbbi 15 évben azonban a melegedő éghajlat miatt nemigen vannak már kemény, hideg időszakok Angliában, így a hamis özvegy az egész déli partvidéken elszaporodott - mondta Stuart Hine, a londoni természettudományi múzeum rovarspecialistája a BBC-nek.
A másik, vészesen elszaporodott, nem őshonos pók Angliában az eredetileg mediterrán vidékeken, és a Kaukázusban élő Segestria florentina. A kétcentis, fekete állat a legtöbb európai póktól eltérően agresszív, ha fenyegetést észlel, nem menekül, hanem támad; a marása pedig igen fájdalmas. Ez a pók szintén belakta már a déli partokat, és egyre inkább terjeszkedik északra, ahogy az éghajlat engedi. Hine professzor szerint a világ legveszélyesebb pókjaként ismert fekete özvegy (valójában nem az: a brazíliai vándorpók mérge hússzor erősebb) lehet a következő beköltöző. "Semmilyen okot nem látok rá, hogy a fekete özvegy ne legyen képes megélni nálunk, a teleink már elég enyhék ahhoz, hogy túléljen. Idő kérdése, hogy elszaporodjon" - ijesztgeti az angolokat a professzor.
A tudósok a külföldről érkező élelmiszerek, növények és egyéb áruk szigorúbb ellenőrzését szeretnék elérni, amivel elejét lehetne venni, hogy a már köztünk élő trópusi rovarok mellé újabbak érkezzenek nagyobb mennyiségben. A betolakodó pókok elsősorban a mérges marásuk miatt jelenthetnek veszélyt az emberre, és az állatokra, de ezen felül a tudósok szerint az európai állat- és növényvilág számára ismeretlen élősködőket és fertőzéseket is hozhatnak magukkal.