Az orosz és német kutatók tavaly szeptemberben táboroztak le az úszó jégtáblán, amely akkor öt kilométer hosszú és három kilométer széles volt, és azt tervezték, hogy ez év szeptemberéig maradnak. Idén nyáron azonban a kutatók úgy találták, hogy az úszó sziget – amely az eltelt időben összesen mintegy 2500 kilométert tett meg, átlagosan napi 8,5 kilométeres sebességgel – gyors ütemben olvad. A jégtábla mostanra már csak 600 méterszer 300 méteres, és hamarosan teljesen szétesik, amint egy olyan tengeráramlat fölé érkezik, amely melegvizet hoz a térségbe.
Az orosz hidrometeorológiai szolgálat Arktiszi és Antarktiszi Tudományos Kutatóintézetének (AANII) illetékese közölte a BBC-vel, hogy a kutatók biztonságban és jól vannak, és befejezték az adatgyűjtést. A kutatók kimenekítésére Arhangelszkből indított Mihail Szomov dízelhajó, amelyet az utolsó néhány száz kilométeren az Arktika atomjégtörő vontatott keresztül a jégmezőkön, vasárnap déltájban kötött ki a kutatóállomással sodródó jégtáblán, a Norvégiához tartozó Svalbard szigetcsoporttól (a Spitzbergáktól) mintegy 120 kilométerre északkeletre. A hajó egy Mi-8-as helikoptert is magával vitt, amely segíti a berakodást.
Kanadai tudósok eközben bejelentették, hogy az átlagos időpontnál legalább négy héttel korábban kezdődött idén az Észak-sark jegének olvadása. Mind ők, mind amerikai szakemberek úgy vélik, hogy idén még a tavalyi rekordnagyságúnál is nagyobb fokú lesz a jégolvadás az Észak-sark térségében.
A világ első sodródó sarkkutató állomását szovjet kutatók létesítették 1937-ben. A mostani, 35. orosz expedícióban 20 orosz és egy német kutató vett részt, és velük szolgált a jégtáblán két kutya, Beljas és Dina is, hogy megvédjék az állomást a jegesmedvéktől. Az AANII múlt heti közlése szerint az SzP-35 kutatóinak olyan páratlan megfigyeléseket sikerült elvégezniük, amelyek révén stratégiai jelentőségű értékelés készíthető arról, milyen hatással lesz a klímaváltozás a következő években az Északi-sark térségének gazdasági kihasználására.
Az Északi-sark ásványkincsekben gazdag vidéke jelentősen felértékelődött az elmúlt években, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a Föld éghajlatának melegedésével olvadásnak indult a jégtakaró. Az arktiszi területekre jelenleg az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Norvégia és Dánia formálnak igényt.