Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Környezet cikkek
A világtengerek szintje kétszer olyan gyorsan emelkedhet, mint azt eddig feltételezték – állítja az amerikai Buffalói Egyetemen dolgozó Csathó Beáta és kutatócsoportja.
A tudósok egy szakfolyóiratban publikálták tanulmányukat írja a Világgazdaság. Csathóék szerint a grönlandi jégtakaró olvadását vizsgálva nem az a kérdés, emelkedik-e a vízszint, hanem az, milyen gyorsan növekszik a világtengerek szintje. Az ENSZ klímabizottsága, az IPCC tavalyi jelentésében 59 centiméteres növekedéssel számolt az évszázad végéig. A Journal of Glaciologyban közzétett tanulmány szerint viszont az emelkedés akár 118 centiméter is lehet, és ez csak az átlag, lokálisan több méteres eltérések is bekövetkezhetnek.
A Világgazdaságnak Csathó Beáta emailben úgy nyilatkozott, hogy jelenleg is intenzív kutatásokat folytatnak, ezek célja az ember által kiváltott hatások vizsgálata az éghajlatváltozásban. A sarkvidéki jégtakaró csökkenése jelentősen felgyorsult az elmúlt évtizedben. Fontos dél-grönlandi, nyugat-antarktiszi és antarktiszi félszigeti gleccserek sebessége nagymértékben nőtt, például a Jaköbshavné 7 km/évről 14 km/évre. A déli-sarkvidéki tengereket borító, gleccsereredetű jégtakaró sok helyen rohamosan csökken, és olyan területekről tűnik el, amelyeket az elmúlt néhány tízezer év folyamán mindig jég fedett. Nem feledkezhetünk meg az északi-sarkvidéket borító időszakos jég gyors zsugorodásáról sem.
Csathó Beáta 1992-ben Fulbright ösztöndíjas kutatóként ment az USA-ba, Flagstaffban (Arizona), az USGS egyik központjában tanulmányozta a távérzékelési módszerek geológiai alkalmazását, s ebből a témából írta a doktori és PhD-dolgozatot is a Miskolci Egyetemen. 1994-től 2006-ig az Ohiói Állami Egyetem Richard Byrd Sarkvidéki Kutatóközpontjának (Byrd Polar Research Center) kutatója volt, 2006-tól a Buffalói Egyetem geológiai tanszékén tanít, elsősorban távérzékelést és térinformatikát. Fő kutatási területe a sarkvidéki jégtakaró tömegmérlegének megfigyelése, a gleccserek dinamikus változásának mérése és modellezése, a jégtakaró által fedett terület geológiájának térképezése és a sarkvidéki és vulkáni geomorfológiai térképezés. Tagja a NASA lézeresműhold-programját irányító kutatócsoportnak, a Scientific Council of Antarctic Research (SCAR) földtudományi munkacsoportjának. Eddig öt grönlandi, két antarktiszi és egy alaszkai expedícióban vett részt. Kutatásait a NASA és a Nemzeti Kutatási Alapítvány támogatja.
A klímaváltozás egyik legfontosabb következménye a világtengerek szintjének emelkedése. A geológus felhívta a figyelmet arra, hogy az IPCC jelentésében a várható tengerszint-emelkedés nem tartalmazza a jégtakaró dinamikus változásának a hatását. Az alkalmazott modell ugyanis csak a lassú folyamatokat veszi figyelembe, bár ma már tudjuk, hogy komoly változások történhetnek, történnek néhány évtized alatt. A Grönlandon folytatott kutatás legfontosabb eredménye, hogy távérzékelési és fotogrammetriai eljárásokat alkalmazva pontosabb képet lehet alkotni a jégtakaró változásáról a kis jégkorszak óta. A mérésekből kapott adatok lehetőséget nyújtanak a jelenleg kifejlesztés alatt álló gleccsermodellek ellenőrzésére és azok továbbfejlesztésére. Mindez nemzetközi összefogással történik, júliusban Szentpéterváron tartanak értekezletet az antarktiszi és a grönlandi jégtakaró modellezéséről a SCAR XXX tudományos hetének keretében.
Csathóék tanulmánya előtt más tudósok korábban is figyelmeztettek már arra, hogy a tengerszint emelkedése gyors lesz. Tavaly év végén egy kutatócsoport a Föld 119 ezer évvel ezelőtti éghajlatváltozásait vizsgálva jutott hasonló következtetésre: ők 163 centiméteres emelkedést jósoltak. Ennél vadabb becslések is vannak: James Hansen, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának vezetője, az egyik legismertebb és leghírhedtebb klímakutató tavaly nyáron több méteres emelkedésről írt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
