Madagaszkár jelképévé válhat a világ legkisebb főemlőse

A faj első példányára tavaly bukkantak az egyik különleges csapdájuk sarkában. A majom DNS-ének elemzése igazolta, hogy az egérmaki (Microcebus) nemzetséghez tartozó új fajról van szó, a kutatók azonban többet akartak tudni az állatról.

"Az idei expedíció elsődleges célja az volt, hogy lefényképezzük és alaposan leírjuk az új fajt. Büszkén mondhatom, hogy elvégeztük a feladatot" - mondta a National Geographic-nak Mayor. Szavai szerint szükség volt az alapos dokumentációra, hogy sikeresen lobbizhassanak a ritka faj védelmében.

Kihalt a gorilla-maki

A főemlősöket a rendszertani besorolás két fő csoportba osztja. Az emberszerűek (Hominiformes) közé tartoznak a nagyobb testű fajok, köztük a csimpánzzal, gorillával és az emberrel. A másik ágon a makiszerűek (Lemuriformes) helyezkednek el, és az innen ismert fajok több mint fele veszélyeztetett, mondta Mireya Mayor.

A maki és a kutatónő NG Ultimate Explorer

A makiszerűek szinte kizárólag az afrikai kontinenstől elszakadt Madagaszkáron maradtak fenn. Mióta az ember betette a lábát a szigetre, 15 fajuk pusztult ki. A fosszíliákból ismert egyik faj gorilla méretű lehetett, mondta a kutatónő.

Zsugorodik az erdő

A makik számára jelenleg a hajtóvadászatok és az erdőirtás jelenti a legnagyobb fenyegetést. Az eredeti őserdők alig 10 százaléka maradt érintetlenül a szigeten. Mireya Mayor elmondása szerint ahogy visszatér évente, zsugorodni látja az egyébként védett erdőségeket.

Az új fajra akkor bukkantak, amikor az egérmakik jelenlétét próbálták felmérni egy területen. Nem is gondolhattak arra, hogy a tudomány számára ismeretlen fajra bukkannak, mondta a kutatónő.

Felfigyelnek a hírre

A felfedezés jelentőségét az adja, hogy ez a kis állat hirtelen Madagaszkár jelképévé válik, kül- és belföldön ráirányítja a figyelmet a sok felfedeznivalóra. Az ország új kormányának egyik fő erénye, hogy komolyan foglalkoznak a természeti értékek védelmével, mondta a kutatónő.

Mireya Mayor szerint Madagaszkár miniszterelnöke őszintén érdeklődött a kérdés iránt. Amikor a kutatók felvetették, hogy az érintett vidéket természetvédelmi területté kellene nyilvánítani, a miniszterelnök nagy meglepetésükre azt válaszolta: ez megoldható.

A bürokrácia rákapcsol

Ez annyira hihetetlennek tűnt, hogy még egyszer rákérdeztek. Madagaszkár első embere erre válaszul azt tudakolta, hogy mi volna a következő lépés. Ezt a kutatók el sem akarták hinni, mert a kormányok gyakran nem látják az azonnali cselekvés szükségességét, emlékeztetett Mireya Mayor.

A kutatónő szerint gyakran a néhány hónapos késlekedés is fatálisnak bizonyul, és alig marad a területen valami védenivaló. Ha viszont most Madagaszkár kormánya segítségével gyorsan tudnak lépni, a parányi főemlőst védve egyúttal sok veszélyeztetett faj élőhelyét megmentik, mondta a kutatónő.