A majmok is pletykálkodnak
Brit tudósok szerint a makákók is pletykálnak, különösen a nőstények, írja a New Scientist. A felfedezés megerősíti azt az elméletet, miszerint az emberi beszéd azért alakult ki, hogy könnyebben összetartsa a közösségeket.
Sok kutató úgy gondolja, a beszéd azért alakult ki, hogy könnyen fenntarthatók legyenek egy közösségen belül a szociális kötelékek. Natalie Greeno és Stuart Semple, a londoni Roehampton Egyetem kutatói azt feltételezték, hogy ha ez igaz, a nagy csoportokban élő főemlősök társas viselkedésében is legalább olyan fontos szerepet kell játszania a hangos kommunikációnak, mint egymás vakarásának és hasonló érintkezési formáknak.
A tudósok egy 16 nőstényből és 8 hím makákóból álló csoportot figyeltek három hónapig a Puerto Ricótól nem messze levő Cayo Santiago szigeten. Feljegyeztek minden morgást és barátságos hangot, miközben figyelmen kívül hagyták az állatoknak azokat a rikoltásait, amik étel vagy ragadozó jelenlétére figyelmeztették a többieket.
A kutatók arra jutottak, hogy a nőstények tizenháromszor több barátságos hangot adnak ki, mint a hímek, és inkább más nőstényekkel "pletykálkodnak", mint a hímekkel. Greeno szerint ez azért van, mert a nőstény makákók általában egy életre választanak csoportot, és igyekeznek jóban lenni a többi nősténnyel, hogy segítsenek vigyázni a kölykökre. A hímek, – akik mindkét nemmel egyenlő arányban beszélgettek – ugyanakkor többször váltanak csoportot életük során.
A tudósok szerint ez az első alkalom, hogy a főemlősöknél nemekhez köthető kommunikációs elérést figyelnek meg. Nem tudni, hogy a korai emberi közösségek is olyan nőközpontúak voltak-e, mint a makákóknál, de a kutatók úgy vélik, felfedezésük támogatja azt az elméletet, amely szerint az emberi beszéd azért alakult ki, hogy szorosabbra fűzze a társas kötelékeket egy közösségen belül.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
