További Tudomány cikkek
Színlelt orgazmus vagy nagyobb élvezet?
A jelenségről az American Journal of Primatology hasábjain beszámoló zoológusok még nem tudják pontosan, mi okozza ezt a különbségtételt: néhányan színlelt orgazmusra gyanakszanak, amellyel a nőstény a domináns hímhez való tartozását hirdeti a csoporton belül, míg mások szerint a nagyobb és erőteljesebb domináns hímek valóban több élvezetet szereznek a nőstényeknek. A felfedezés azért is különös jelentőségű, mert más főemlősök, például az elefántfókák esetében ennek éppen ellenkezőjét tapasztalták a zoológusok.
Hierarchia és kokainfüggőség
A Wake Forest University zoológusai a társadalmi helyzet és a kábítószer-addikcióra való hajlam kapcsolatát vizsgálták egy majomkísérlet során. Húsz makákóból álló csoportot létesítettek, majd három hónap elteltével, amikor kialakult a csoporthierarchia, PET-szkennerrel vizsgálták meg az állatok agyát. A vizsgálat kiderítette, hogy a magas rangú, domináns állatok agyában az alacsonyabb rangúakhoz képest húsz százalékkal magasabb a dopaminreceptorok száma.
A dopamin ingerületátvivő anyag, elsősorban a kellemes és fájdalmas érzések továbbítására szolgál, több kábítószer, például a kokain és az ecstasy is az agy dopaminszintjének megnövelésével hozza létre az eufóriát.
A kutatók kokaint bocsátottak a majmok rendelkezésére, és azt tapasztalták, hogy bár a magas és alacsony rangú példányok egyaránt rákaptak a drogra, csak az alacsony rangúak váltak függővé. A Nature Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmányukban úgy vélekedtek, hogy ennek valószínűleg az az oka, hogy az alacsonyabb rangú, ezért kevesebb dopaminreceptorral rendelkező majmokra az anyag nagyobb hatással van, mert receptoraik nagyobb részét stimulálja.
Az ember nem majom
A kokain ugyanakkor nem kizárólag a dopamincsatornákra van hatással: a függőség genetikai manipulációval kiütött dopaminreceptorú egerekben is kialakul. Az emberi kábítószerfüggőség széleskörű tanulmányozása sem hozott még felszínre általánosan érvényes összefüggést a kokainaddikcióra való hajlam és a társadalmi helyzet között.